Szentkirályi Miklós Béla 1945-től 1973-ig Erdélyben, Mezőpagocsán, majd Marosvásárhelyen élt
Fotó: Mmakademia.hu
Életének 78. évében, március 20-án elhunyt Szentkirályi Miklós Béla Munkácsy-díjas restaurátorművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), majd a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Művészeti Akadémia. Szentkirályi Miklós Béla közel három évtizeden keresztül Erdélyben élt.
2021. március 22., 15:132021. március 22., 15:13
2021. március 22., 16:272021. március 22., 16:27
A tudós-restaurátor Szentkirályi Miklós Béla „a mesterművek doktoraként” ötven éven keresztül mentette meg elmúlt századok műremekeit – reneszánsz faliképeket, barokk szárnyas oltárokat, a magyar történeti festészet reprezentáns alkotásait – a következő nemzedékek számára. Nevéhez fűződik Munkácsy Trilógiájának restaurálása (Golgota 1992, Krisztus Pilátus előtt 1995, Ecce Homo 2009) is – idézték fel a közleményben. Mint hangsúlyozták, Szentkirályi Miklós Béla a restaurátor szakma megkerülhetetlen alakja volt, akinek több évtizedes munkája nem csak a tárgyak állapotának helyreállításáról szólt: a restaurátorkamara (Magyar Restaurátorok Egyesülete) alapító elnöke és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja volt, így szervezőként kifejtett tevékenysége is nélkülözhetetlennek bizonyult a magyar és nemzetközi képzőművészet számára.
Szentkirályi Miklós Béla 1943. május 11-én született Kocsordon, Szabolcs-Szatmár Megyében, 1945-től 1973-ig Erdélyben, Mezőpagocsán, majd Marosvásárhelyen élt. A marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium diákja volt, majd az 1959-es politikai fordulat következtében a helybeli szakmunkásképzőben kapott fémipari szakmunkás képesítést. Öt éven keresztül gyári munkásként dolgozott, 1967-ben a dolgozók esti gimnáziumában érettségizett. 1968 és 1973 között Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészeti szakán tanult, Miklóssy Gábor osztályában.
Pályája kezdetén festőművésznek készült, majd érdeklődése fokozatosan a festmények restaurálása felé fordult, végül élethivatásának a festő-restaurátor művészi tevékenységet választotta. 1974 és 1977 között Budapesten tanult, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő-restaurátor szakán szerzett diplomát. 1975-től 1990-ig az MNG régi magyar osztályának restaurátora, majd 1990-től a Szépművészeti Múzeum főrestaurátor-osztályvezetője volt nyugdíjazásáig. A gyakorlati munka mellett elsősorban restaurátorelméleti, szervezési és etikai kérdésekkel foglalkozott.
1977-től volt tagja a Művészeti Alapnak, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), 1978-től a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ), amelynek 1988 és 1992 között szakosztályi titkára volt. Alapító elnöke volt a Magyar Restaurátorok Egyesületének (MRE). Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezetének, majd 2011-ben az MMA rendes tagja lett. A Munkácsy Mihály-díjat 1991-ben, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet 1996-ban vehette át. 2013-ban kapta meg az M. S. Mester-díjat, 2018-ban a Magyarország Érdemes Művésze elismerést.
Restaurátor munkái széles spektrumon mozognak – a középkori szárnyas oltároktól kezdve (Leibic, Kisszeben, Csíkszentlélek), a hatalmas méretű, 19. század végi festményeken keresztül (Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája) a köztéri emlékműig bezárólag (Zala György Aradi vértanúk című szoborcsoportja) számos jelentős munka fűződik nevéhez. „Pályafutása során nemcsak a hazai képzőművészet remekeivel volt alkalma foglalkozni, de az egyetemes emberi értékeket képviselő, határainkon túl létrehozott képzőművészeti alkotások megőrzésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett” – emlékeztet a közlemény.
A Szentkirályi Miklós Béla munkásságát összegző, Gránátalma a szárnyasoltáron című kötet a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!