Szentkirályi Miklós Béla 1945-től 1973-ig Erdélyben, Mezőpagocsán, majd Marosvásárhelyen élt
Fotó: Mmakademia.hu
Életének 78. évében, március 20-án elhunyt Szentkirályi Miklós Béla Munkácsy-díjas restaurátorművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG), majd a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Művészeti Akadémia. Szentkirályi Miklós Béla közel három évtizeden keresztül Erdélyben élt.
2021. március 22., 15:132021. március 22., 15:13
2021. március 22., 16:272021. március 22., 16:27
A tudós-restaurátor Szentkirályi Miklós Béla „a mesterművek doktoraként” ötven éven keresztül mentette meg elmúlt századok műremekeit – reneszánsz faliképeket, barokk szárnyas oltárokat, a magyar történeti festészet reprezentáns alkotásait – a következő nemzedékek számára. Nevéhez fűződik Munkácsy Trilógiájának restaurálása (Golgota 1992, Krisztus Pilátus előtt 1995, Ecce Homo 2009) is – idézték fel a közleményben. Mint hangsúlyozták, Szentkirályi Miklós Béla a restaurátor szakma megkerülhetetlen alakja volt, akinek több évtizedes munkája nem csak a tárgyak állapotának helyreállításáról szólt: a restaurátorkamara (Magyar Restaurátorok Egyesülete) alapító elnöke és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnökségi tagja volt, így szervezőként kifejtett tevékenysége is nélkülözhetetlennek bizonyult a magyar és nemzetközi képzőművészet számára.
Szentkirályi Miklós Béla 1943. május 11-én született Kocsordon, Szabolcs-Szatmár Megyében, 1945-től 1973-ig Erdélyben, Mezőpagocsán, majd Marosvásárhelyen élt. A marosvásárhelyi Művészeti Gimnázium diákja volt, majd az 1959-es politikai fordulat következtében a helybeli szakmunkásképzőben kapott fémipari szakmunkás képesítést. Öt éven keresztül gyári munkásként dolgozott, 1967-ben a dolgozók esti gimnáziumában érettségizett. 1968 és 1973 között Kolozsváron a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia festészeti szakán tanult, Miklóssy Gábor osztályában.
Pályája kezdetén festőművésznek készült, majd érdeklődése fokozatosan a festmények restaurálása felé fordult, végül élethivatásának a festő-restaurátor művészi tevékenységet választotta. 1974 és 1977 között Budapesten tanult, a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő-restaurátor szakán szerzett diplomát. 1975-től 1990-ig az MNG régi magyar osztályának restaurátora, majd 1990-től a Szépművészeti Múzeum főrestaurátor-osztályvezetője volt nyugdíjazásáig. A gyakorlati munka mellett elsősorban restaurátorelméleti, szervezési és etikai kérdésekkel foglalkozott.
1977-től volt tagja a Művészeti Alapnak, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), 1978-től a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ), amelynek 1988 és 1992 között szakosztályi titkára volt. Alapító elnöke volt a Magyar Restaurátorok Egyesületének (MRE). Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezetének, majd 2011-ben az MMA rendes tagja lett. A Munkácsy Mihály-díjat 1991-ben, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet 1996-ban vehette át. 2013-ban kapta meg az M. S. Mester-díjat, 2018-ban a Magyarország Érdemes Művésze elismerést.
Restaurátor munkái széles spektrumon mozognak – a középkori szárnyas oltároktól kezdve (Leibic, Kisszeben, Csíkszentlélek), a hatalmas méretű, 19. század végi festményeken keresztül (Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája) a köztéri emlékműig bezárólag (Zala György Aradi vértanúk című szoborcsoportja) számos jelentős munka fűződik nevéhez. „Pályafutása során nemcsak a hazai képzőművészet remekeivel volt alkalma foglalkozni, de az egyetemes emberi értékeket képviselő, határainkon túl létrehozott képzőművészeti alkotások megőrzésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett” – emlékeztet a közlemény.
A Szentkirályi Miklós Béla munkásságát összegző, Gránátalma a szárnyasoltáron című kötet a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!