Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
2024. április 19., 15:232024. április 19., 15:23
Az utolsó dinoszauruszok Erdélyben című vándorkiállítás mintegy 7 hónapig lesz látható Marosvásárhelyen – közölte a közösségi oldalon a múzeum. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kulturális Örökségi Igazgatósága, valamint STAR Intézete, Negyedkori Paleoteriológia- és Geológiakutató Laboratóriuma és a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztálya nyitotta meg a közös kiállítást csütörtökön,
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
Ez a terület a mezozoikum idején a mai Erdély területét fedte le. Lakói közül kiemelkednek a „törpe” dinoszauruszok, amelyeket először Nopcsa Ferenc báró írt le a 19. század végén. Az itt bemutatott állatvilág mintegy 70 millió évvel ezelőtt lakta ezt a (valószínűleg) szigeti területet.
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
A kiállítás kurátorai: Vlad Codrea, Alexandru Solomon. A tárlat szeptember 30-ig lesz látható, keddtől péntekig 9 és 16, szombaton 9 és 14, vasárnap 9 és 13 óra között. Hétfőnként zárva. Belépő: 15 lej felnőttek, 7 lej nyugdíjasok és 3 lej diákok számára.
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
Izgalmas, hiánypótló várostörténeti kiállítás mutatja be a Maros Megyei Múzeumban Marosvásárhely 17. századi múltját. Az állandó tárlatról Sárándi Tamás, az intézmény történésze, kurátor beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!