
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
2024. április 19., 15:232024. április 19., 15:23
Az utolsó dinoszauruszok Erdélyben című vándorkiállítás mintegy 7 hónapig lesz látható Marosvásárhelyen – közölte a közösségi oldalon a múzeum. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kulturális Örökségi Igazgatósága, valamint STAR Intézete, Negyedkori Paleoteriológia- és Geológiakutató Laboratóriuma és a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztálya nyitotta meg a közös kiállítást csütörtökön,
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
Ez a terület a mezozoikum idején a mai Erdély területét fedte le. Lakói közül kiemelkednek a „törpe” dinoszauruszok, amelyeket először Nopcsa Ferenc báró írt le a 19. század végén. Az itt bemutatott állatvilág mintegy 70 millió évvel ezelőtt lakta ezt a (valószínűleg) szigeti területet.
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
A kiállítás kurátorai: Vlad Codrea, Alexandru Solomon. A tárlat szeptember 30-ig lesz látható, keddtől péntekig 9 és 16, szombaton 9 és 14, vasárnap 9 és 13 óra között. Hétfőnként zárva. Belépő: 15 lej felnőttek, 7 lej nyugdíjasok és 3 lej diákok számára.
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum

Izgalmas, hiánypótló várostörténeti kiállítás mutatja be a Maros Megyei Múzeumban Marosvásárhely 17. századi múltját. Az állandó tárlatról Sárándi Tamás, az intézmény történésze, kurátor beszélt a Krónikának.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!