
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
2024. április 19., 15:232024. április 19., 15:23
Az utolsó dinoszauruszok Erdélyben című vándorkiállítás mintegy 7 hónapig lesz látható Marosvásárhelyen – közölte a közösségi oldalon a múzeum. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kulturális Örökségi Igazgatósága, valamint STAR Intézete, Negyedkori Paleoteriológia- és Geológiakutató Laboratóriuma és a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztálya nyitotta meg a közös kiállítást csütörtökön,
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
Ez a terület a mezozoikum idején a mai Erdély területét fedte le. Lakói közül kiemelkednek a „törpe” dinoszauruszok, amelyeket először Nopcsa Ferenc báró írt le a 19. század végén. Az itt bemutatott állatvilág mintegy 70 millió évvel ezelőtt lakta ezt a (valószínűleg) szigeti területet.
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum
A kiállítás kurátorai: Vlad Codrea, Alexandru Solomon. A tárlat szeptember 30-ig lesz látható, keddtől péntekig 9 és 16, szombaton 9 és 14, vasárnap 9 és 13 óra között. Hétfőnként zárva. Belépő: 15 lej felnőttek, 7 lej nyugdíjasok és 3 lej diákok számára.
Fotó: Henn Attila/Maros Megyei Múzeum

Izgalmas, hiánypótló várostörténeti kiállítás mutatja be a Maros Megyei Múzeumban Marosvásárhely 17. századi múltját. Az állandó tárlatról Sárándi Tamás, az intézmény történésze, kurátor beszélt a Krónikának.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
szóljon hozzá!