
Életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság. Az indoklás szerint Albert Ernő a székely népköltészet és népélet, valamint a cigány kultúra dokumentálásában végzett kiemelkedő munkásságáért kapta a díjat.
2017. március 05., 19:262017. március 05., 19:26
Életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság. A díjat pénteken a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott Székely kapuk című tudományos ülésszak elején adták át a néprajzkutatónak. Az indoklás szerint Albert Ernő a székely népköltészet és népélet, valamint a cigány kultúra dokumentálásában végzett kiemelkedő munkásságáért kapta a díjat.
Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja felidézte, Albert Ernő a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium magyar nyelv és irodalom szakos tanára, évekig igazgatója volt, tanítványaival több ezer háromszéki népballadát gyűjtött össze, a legnehezebb időkben sem hagyta abba a munkát. A magyar ajkú cigány közösségekben is hiánypótló gyűjtőmunkát végzett. Albert Ernő megköszönte a díjat, hogy „számontartják”, majd a szülőfalujának, Csíkdánfalvának mondott hálát, ahol arra ösztönözték, hogy a szépet meg kell őrizni. Abban bízik, hogy a gyűjtése megbecsült értéke lesz a magyar népköltészetnek.
A konferencián több előadás hangzott el a székely kapukról, a kapufelmérésekről, hogy milyen új funkciókat nyertek a kapuk a magyarság szimbolikus tereiben, hogyan működnek a kapufelújító programok, vagy kiket és miként képzett a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és népfőiskola. A rendezvény keretében bemutatták a Székely Nemzeti Múzeum által megjelentetett Székelykapuk régen és ma című könyvet. A szerző, Balassa M. Iván, a magyar építészeti szakirodalom egyik legjelesebb ismerője, a gyönyörű képanyagot tartalmazó könyvében a legrégibb fennmaradt, 1673-as mikházi kaputól a közelmúltban készült darabokig áttekinti a székely kapuk területi variánsait.
Albert Ernő 1932-ben született Csíkdánfalván, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. A Székely Mikó Kollégium tanáraként népköltészeti kutatásait összekapcsolta az iskolában hagyományossá vált gyűjtéssel, amelyet Vass Tamás indított el az 1860-as években, és Konsza Samu tett híressé 1957-ben megjelent kötetével. 2006-ban a sepsiszentgyörgyi önkormányzat Pro Urbe díjjal tüntette ki, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!