Életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság. Az indoklás szerint Albert Ernő a székely népköltészet és népélet, valamint a cigány kultúra dokumentálásában végzett kiemelkedő munkásságáért kapta a díjat.
2017. március 05., 19:262017. március 05., 19:26
Életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság. A díjat pénteken a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban tartott Székely kapuk című tudományos ülésszak elején adták át a néprajzkutatónak. Az indoklás szerint Albert Ernő a székely népköltészet és népélet, valamint a cigány kultúra dokumentálásában végzett kiemelkedő munkásságáért kapta a díjat.
Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja felidézte, Albert Ernő a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium magyar nyelv és irodalom szakos tanára, évekig igazgatója volt, tanítványaival több ezer háromszéki népballadát gyűjtött össze, a legnehezebb időkben sem hagyta abba a munkát. A magyar ajkú cigány közösségekben is hiánypótló gyűjtőmunkát végzett. Albert Ernő megköszönte a díjat, hogy „számontartják”, majd a szülőfalujának, Csíkdánfalvának mondott hálát, ahol arra ösztönözték, hogy a szépet meg kell őrizni. Abban bízik, hogy a gyűjtése megbecsült értéke lesz a magyar népköltészetnek.
A konferencián több előadás hangzott el a székely kapukról, a kapufelmérésekről, hogy milyen új funkciókat nyertek a kapuk a magyarság szimbolikus tereiben, hogyan működnek a kapufelújító programok, vagy kiket és miként képzett a csernátoni Haszmann Pál Múzeum és népfőiskola. A rendezvény keretében bemutatták a Székely Nemzeti Múzeum által megjelentetett Székelykapuk régen és ma című könyvet. A szerző, Balassa M. Iván, a magyar építészeti szakirodalom egyik legjelesebb ismerője, a gyönyörű képanyagot tartalmazó könyvében a legrégibb fennmaradt, 1673-as mikházi kaputól a közelmúltban készült darabokig áttekinti a székely kapuk területi variánsait.
Albert Ernő 1932-ben született Csíkdánfalván, a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet. A Székely Mikó Kollégium tanáraként népköltészeti kutatásait összekapcsolta az iskolában hagyományossá vált gyűjtéssel, amelyet Vass Tamás indított el az 1860-as években, és Konsza Samu tett híressé 1957-ben megjelent kötetével. 2006-ban a sepsiszentgyörgyi önkormányzat Pro Urbe díjjal tüntette ki, 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!