
Fotó: Krónika
2007. március 21., 00:002007. március 21., 00:00
Saját ösvényen
A Nagyvárad és Kolozsvárközött fekvő Élesd egy évtizede ad otthontnyaranta a fiatal művészeknek, táboruk máraneves művészteleppé nőtte ki magát. Habáregyénenként külön utakon járnak,gondolkodásuk természetes és természetközeli.Az „élesdiek” megjelenésével alapvetőenmegváltozott a korábbi évtizedekre jellemzőerdélyi képzőművészeti gondolkodásmód.Nem a kisebbség fogalmának művészi-társadalmikonstrukciója a fő témájuk, sokkal inkábbegy saját ösvény kitaposása a céljuk.Az Élesdi Művésztelep alkotói különböznekaz utóbbi évtizedek teoretikus, nyugatias magyarországikortárs művészeti életétől is.
A csoport tagjai elsősorban festők,akik olyan képtípusokkal kísérleteznek,amelyekben egybefonódva jelennek meg a XX. századiművészet nagy irányai. Alkotásaikban egyarántmegfigyelhető a figuratív és nonfiguratív,konceptuális és érzéki, ábrázolóés absztrakt, spirituális és mágikus képigondolkodás. Jellemző rájuk az a képalkotóerő, melyet immár nem befolyásolnak a társadalmielőítéletek, a múlt kísértései,a jelen kihívásai és a jövő elvárásai.Ez az erényük, és innen fakad függetlenségükis. Természetelvű ábrázolásaik nemkapcsolódnak a lepusztult és tárgyiasvalóságképhez, nem vállalkoznak aművészet funkcióinak társadalmi kivetítéséresem. Egyéni problematikájuk kiindulópontja avilág festői úton történő megismerése,a festészet felfedezése, megértése. Ehhezpedig – nem véletlenül – Élesden ezernyi témáttalálnak. Képi világuk erőteljesen szubjektívés romantikus, felfedezhetők ugyanakkor műveiken a különbözőanyagokkal, technikákkal, hagyományokkal ésújításokkal folytatott folytonos kísérletezésekis. Az élesdiek úgy elevenítik fel a képhagyományát, hogy bevezetik a nézőt a képszületésébe, az alkotás, a megismerésfolyamatába.
Tájak, másképp
Szász Sándor tájképeinem hagyományos tájábrázolások,csak távoli kapcsolatban állnak a valósággal,az igazi látvánnyal. Sötét tájai azelmúlással szembesítenek, ezt azonban derűsséteszi az életet adó vízesés. Incze Mózesalakjai nonfiguratív gesztusokból kelnek életre.Alkotói eszköztára a lehető legteljesebb, ha ahagyományos táblaképfestészet felőlközelítünk munkáihoz. Módszerei mélyenátélt, alapos felkészültségrőltanúskodnak. Bodoni Zsolt portréi megfestésekorbelülről teremti meg a külső formát. BalázsImre Barna szerkesztetlen, tájszerű képtörténeteicsupán festői elemekből táplálkoznak, mégistalán az ő vásznairól köszön visszaleginkább Élesd valóságos éselképzelt világa. Ez az érzelemgazdag festészetjellemző a sepsiszentgyörgyi Kovács Lehelre, ő azegyedüli a csoportból, aki a szabadban dolgozik, ottalkotja meg egyedi, színes, természethű képeit.Kisméretű vásznait áthatja az egyén ésa természet bensőséges viszonya.
Habár vannak általánosvonások, ezek egyénenként különbözőmódon jelennek meg a festményeken. A Kaszás Rékatájképeiben elhelyezett színes, geometrikus,perspektivikus formák a mai kulturális terepvisszásságaira hívják fel a figyelmet;Hatházi László a táblaképilluzórikus síkrétegeinek problematikájávalkísérletezik, Horváth Roland pedig a tárgyivilágnak kölcsönöz személyes, jelképesés misztikus jelentést.
A művésztelep szobrásztagjai közül Éltes Barna a konvencionálisanyag, a fa használata ellenére konceptuálismunkákat hoz létre, Vértesi Ági pedig ahagyományos mintázás, faragás mellettdöntött. Galambos Éva jól kidolgozott,klasszikusnak mondható szobrászeszközeivelugyancsak a fából bontja ki érzékletestestszobrait.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.