
Fotó: Krónika
2007. március 21., 00:002007. március 21., 00:00
Saját ösvényen
A Nagyvárad és Kolozsvárközött fekvő Élesd egy évtizede ad otthontnyaranta a fiatal művészeknek, táboruk máraneves művészteleppé nőtte ki magát. Habáregyénenként külön utakon járnak,gondolkodásuk természetes és természetközeli.Az „élesdiek” megjelenésével alapvetőenmegváltozott a korábbi évtizedekre jellemzőerdélyi képzőművészeti gondolkodásmód.Nem a kisebbség fogalmának művészi-társadalmikonstrukciója a fő témájuk, sokkal inkábbegy saját ösvény kitaposása a céljuk.Az Élesdi Művésztelep alkotói különböznekaz utóbbi évtizedek teoretikus, nyugatias magyarországikortárs művészeti életétől is.
A csoport tagjai elsősorban festők,akik olyan képtípusokkal kísérleteznek,amelyekben egybefonódva jelennek meg a XX. századiművészet nagy irányai. Alkotásaikban egyarántmegfigyelhető a figuratív és nonfiguratív,konceptuális és érzéki, ábrázolóés absztrakt, spirituális és mágikus képigondolkodás. Jellemző rájuk az a képalkotóerő, melyet immár nem befolyásolnak a társadalmielőítéletek, a múlt kísértései,a jelen kihívásai és a jövő elvárásai.Ez az erényük, és innen fakad függetlenségükis. Természetelvű ábrázolásaik nemkapcsolódnak a lepusztult és tárgyiasvalóságképhez, nem vállalkoznak aművészet funkcióinak társadalmi kivetítéséresem. Egyéni problematikájuk kiindulópontja avilág festői úton történő megismerése,a festészet felfedezése, megértése. Ehhezpedig – nem véletlenül – Élesden ezernyi témáttalálnak. Képi világuk erőteljesen szubjektívés romantikus, felfedezhetők ugyanakkor műveiken a különbözőanyagokkal, technikákkal, hagyományokkal ésújításokkal folytatott folytonos kísérletezésekis. Az élesdiek úgy elevenítik fel a képhagyományát, hogy bevezetik a nézőt a képszületésébe, az alkotás, a megismerésfolyamatába.
Tájak, másképp
Szász Sándor tájképeinem hagyományos tájábrázolások,csak távoli kapcsolatban állnak a valósággal,az igazi látvánnyal. Sötét tájai azelmúlással szembesítenek, ezt azonban derűsséteszi az életet adó vízesés. Incze Mózesalakjai nonfiguratív gesztusokból kelnek életre.Alkotói eszköztára a lehető legteljesebb, ha ahagyományos táblaképfestészet felőlközelítünk munkáihoz. Módszerei mélyenátélt, alapos felkészültségrőltanúskodnak. Bodoni Zsolt portréi megfestésekorbelülről teremti meg a külső formát. BalázsImre Barna szerkesztetlen, tájszerű képtörténeteicsupán festői elemekből táplálkoznak, mégistalán az ő vásznairól köszön visszaleginkább Élesd valóságos éselképzelt világa. Ez az érzelemgazdag festészetjellemző a sepsiszentgyörgyi Kovács Lehelre, ő azegyedüli a csoportból, aki a szabadban dolgozik, ottalkotja meg egyedi, színes, természethű képeit.Kisméretű vásznait áthatja az egyén ésa természet bensőséges viszonya.
Habár vannak általánosvonások, ezek egyénenként különbözőmódon jelennek meg a festményeken. A Kaszás Rékatájképeiben elhelyezett színes, geometrikus,perspektivikus formák a mai kulturális terepvisszásságaira hívják fel a figyelmet;Hatházi László a táblaképilluzórikus síkrétegeinek problematikájávalkísérletezik, Horváth Roland pedig a tárgyivilágnak kölcsönöz személyes, jelképesés misztikus jelentést.
A művésztelep szobrásztagjai közül Éltes Barna a konvencionálisanyag, a fa használata ellenére konceptuálismunkákat hoz létre, Vértesi Ági pedig ahagyományos mintázás, faragás mellettdöntött. Galambos Éva jól kidolgozott,klasszikusnak mondható szobrászeszközeivelugyancsak a fából bontja ki érzékletestestszobrait.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.