2011. április 20., 07:072011. április 20., 07:07
Imreh Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója lapunknak elmondta, felháborítónak tartják, hogy ugyanannyi részvételi díj befizetése után sokkal kevesebbet kaptak, mint a magyarországi vagy a többi külföldi kiállítók. A galéria másik részére a földszinti terem közepéről vezetett fel lépcső, az ott helyet kapó külföldi kiadók standjainál nagy volt a forgalom. A határon túli magyar kiadókhoz viszont két elrejtett lépcsőn lehetett feljutni, azok is nehezen találták meg őket, akik kimondottan rájuk voltak kíváncsiak. Imreh Marton István elmondta, magas díjszabásért béreltek egy bemutatkozó termet, a háromszéki kiadók programja azonban nem jelent meg a központi hirdetőtáblán. Demeter László, a baróti Tortoma Kiadó és Könyvkereskedés igazgatója is becsapottnak érzi magát, hiszen amint elmondta, a szervezők megígérték, hogy különböző közönségcsalogató programokat szerveznek, ám egyetlen ilyen rendezvényre sem került sor, a határon túliak teljesen magukra maradtak. Demeter szerint ennek ellenére megérte elmenni, azok miatt, akik a nehézségek ellenére mégis eljutottak standjaikhoz.
Zentay Péter László, a fesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke lapunknak elmondta: forgalmat nem tudnak garantálni egyetlen kiadónak sem, szerinte a gazdasági válság is elveszi az emberek kedvét a könyvvásárlástól. „Nagyon rosszulesnek ezek a vádaskodások azok után, hogy a rendszerváltás óta a könyvfesztiválon és a budapesti Ünnepi Könyvhéten is egy-egy ingyenes standot biztosítunk minden határon túli magyarlakta régiónak, ahol az ottani kiadók kiállíthatják könyveiket. Ráadásul négy éve, amióta a könyvfesztivál a Millenárisba költözött, minden évben ugyanott biztosítunk standot az erdélyi és többi határon túli kiadóknak” – fogalmazott a Krónikának Zentay. Az egyesülés elnöke elmondta: az idei ünnepi könyvhét alkalmával Kolozsvárott is szerveznek programokat, így 70 év után először lesz magyar ünnepi könyvhét a városban.
„Amikor 2009-ben Románia volt a fesztivál díszvendége, az erdélyi kiadók a forgalmas földszinten kaptak helyet” – cáfolta Káli Király István azt, hogy négy éve a galériában állítanák fel a standjukat. „A helyszínnel nincs semmi gond, ha ott a korábbi évekhez hasonlóan más kiadók is vannak, különböző rendezvényeket, programokat szerveznek és odavonzzák a látogatókat. Idén a határon túli magyar kiadókat teljesen elszigetelték” – szögezte le Káli Király István.
Káli Király István elmondta, a Romániai Magyar Könyves Céh kiadói 1995 óta minden évben részt vesznek könyveikkel a fesztiválon, amely a kezdetekkor még nem a könyv forgalmazásáról, hanem a kiadók bemutatkozásáról, tapasztalatcseréről, a jogok kölcsönös megvásárlásáról szólt. A külföldi kiadók fokozatosan elmaradtak, a fesztivál pedig átalakult könyvvásárrá, magyarázta a céh elnöke. Mint mondta: az első időszakban a forgalmuk évről évre nőtt a fesztiválon, majd néhány évig stagnált, az elmúlt évben kissé visszaesett, idén pedig csupán a tavalyi 50–60 százalékára futotta. Ennek ellenére a résztvétel nagyon fontos, mert különben nem tartják nyilván az erdélyieket. Néhány évvel ezelőtt még megmérettetés is volt számukra a fesztivál, hiszen itt tudták felmérni a magyar könyvkereskedők igényeit.
„Azóta a magyar könyvesszakma átalakult, három nagy cég uralja, amelyek csak az évi legkevesebb 25 millió forintos forgalmat lebonyolító kiadókkal állnak szóba. Így az erdélyi könyvkiadók közvetítőkön keresztül jutnak ki a magyarországi piacra, holott annak ők is a részesei kellene hogy legyenek, hiszen magyar könyveket adnak ki” – magyarázta Káli Király István. A könyvescéh elnöke szerint jövőre két lehetőségük van: vagy nem vesznek részt a fesztiválon, vagy közösen állítanak fel egy nagy erdélyi magyar standot. Elmondta, az év második felében megkeresi a Kovászna, Hargita, Maros és Kolozs megyei önkormányzatokat, hogy a támogatásukkal készítsenek elő egy közös standot, erős programmal, mert így a szervezők kénytelenek lesznek őket is a földszinti forgatagban elhelyezni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!