
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyi születésű Dragomán György Máglya című, Magyarországon tavaly nagy sikert aratott regénye januárban az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) könyvkritikusainak listáján az első helyre került.
2016. január 10., 19:082016. január 10., 19:08
A művet, amelyet korábban a német és a román kritikusok is egyöntetűen nagy elismeréssel fogadták, ezen a héten mutatják be Hollandiában. A szerző harmadik regényét egyelőre 14 nyelvre fordítják le, az eddigi német és román fordításon kívül legutóbb a holland változat jelent meg.
Dragomán György előző regénye, A fehér király nagy könyvsiker volt Hollandiában. A Máglya nyolc évvel A fehér király után látott napvilágot. A regény, amely a 13 éves Emma hangján szólal meg, egy diktatúra összeomlása után játszódik. Az erdélyi származású író műveiben fontos szerepet kap a hatalom, ezen belül a totalitárius hatalom természetének ábrázolása, a német kritikák szinte mindegyike kiemelte, hogy a Máglya a Ceauşescu-rezsim bukásának allegóriája.
Könyve fogadtatásával kapcsolatban Dragomán az MTI-nek elmondta, Romániában is élénken foglalkozott vele a sajtó. Számos lapban jelentek meg elismerő kritikák, és egy könyvekkel foglalkozó folyóirat a tavalyi év hat legjobb műve közé sorolta. Az osztrák közszolgálati rádió és televízió, az ORF könyves kritikai sikerlistáján a Máglya már decemberben is megszerezte a második helyet, de januárban az első helyen végzett. Az ORF nem kifejezetten bestsellerlistát készít, kritikusokat kérnek fel az olvasott művek pontozására, ennek alapján alakul ki havonta a sorrend.
Egy másik jelentős fórum, a német Südwestrundfunk rádió listáján decemberben szerepelt az első helyen a Máglya. Ugyancsak decemberben lett a regény a Radio Einznél a negyedik. A Máglya német kiadását a Suhrkamp kiadó gondozta, a fordítást Lacy Kornitzer készítette. A németül is kitűnően beszélő író szerint nagyon jól sikerült a szöveg átültetése. Úgy vélte, ebben nagy szerepe volt a kiadó kelet-európai irodalommal foglalkozó lektorának, Katharina Raabénak is.
„Nyolc nyelven beszél, magyarul ugyan nem, de bámulatos érzékenységgel tudja ellenőrizni a fordításokat” – mesélte róla Dragomán. A Máglya német fordításban (Der Scheiterhaufen) az októberi frankfurti könyvvásáron mutatkozott be. Azóta számos kritika jelent meg róla. A regényt részletesen elemző, dicsérő hangú írások mindegyike a magyar irodalmat is méltatta.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!