
Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színésze is a jelöltek között, szeptember 15-ig szavazhat a közönség
Fotó: Figura Stúdió Színház/Facebook
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség. A jelölés kapcsán a társulati összetartásról, a közönség és színész viszonyáról, valamint emlékezetes szerepeiről is vallott a színész a Krónikának.
2026. szeptember 07., 19:052026. szeptember 07., 19:05
Idén is elindult a Kaszás Attila-díj közönségszavazása, és a négy döntős között egyedüli erdélyiként ott van Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze. A közönség szeptember 15-én éjfélig szavazhat a jelöltekre, a győztest szeptember 17-én, a Vígszínházban rendezett ünnepélyes gálán hirdetik ki.
Bartha Boróka a Karády zárkája című előadásban
Fotó: KMO
A Kaszás Attila-díj – amelyet a 2007-ben, mindössze 47 évesen elhunyt, Jászai Mari-díjas Kaszás Attiláról neveztek el, aki 1983-tól tizenhat éven át a Vígszínház, majd 2003-tól haláláig a Nemzeti Színház társulatának tagja volt – 2008 óta
A jelölésről Bartha Boróka elmondta, mindenekelőtt annak örül, hogy a Figura társulata értékeli azt a munkastílust és hozzáállást, amellyel dolgozik. Kiemelte, hogy mindig igyekszik tisztességesen elvégezni a feladatait, és arra törekszik, hogy a negatív dolgok ne erősödjenek fel sem a próbákon, sem a társulat mindennapjaiban.
Elmondása szerint a Figura mindössze tizenegy fős társulata olyan szinten van egymásra hangolódva, hogy tagjai szinte szavak nélkül is megértik egymást.
az instrukcióról” – fogalmazott. Hozzátette: sűrűn járnak fesztiválokra, és a társulathoz nemrég két fiatal színész is csatlakozott.
A jelöltté válás folyamatáról elmondta, hogy a társulatok maguk közül jelölnek egy-egy művészt, majd egy középdöntőben a más társulatoktól jelölt színészek szavaznak egymásra – azt viszont, hogy pontosan hányan és kik szavaztak rá, nem árulták el neki.
Mint mondta, ebben a fordulóban szavazategyenlőség alakult ki, ezért rendhagyó módon nem a szokásos három, hanem négy jelölt jutott tovább. Hozzátette: fogalma sincs, kik szavazhattak rá, hiszen az erdélyi és a magyarországi társulatok előadásai ritkán jutnak el egymáshoz.
Bartha Boróka: a közönség és a színház viszonyát nagyban meghatározza az is, hogy milyen előadásokat játszanak
Fotó: Bartha Boróka archívuma
A közönség nevelése is a színész feladata
Arra a kérdésre, hogy mi teszi igazán működővé a színész és a közönség viszonyát, Bartha Boróka kifejtette: Erdélyben a kisebb magyar közösségek jellemzően csak a saját városuk társulatát ismerik.
A turnék hiánya miatt még a székelyföldi városok közönségeközt is alig van átjárás – a gyergyóiak ismerik az udvarhelyi vagy csíki kollégákat, a kolozsváriakat viszont már nem, és fordítva is igaz ez.
Kivételként említette a Figura és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház közös produkcióját, a Rinocéroszokat, ahol a két társulat múvészei egyazon előadásban lépnek színpadra. Az előadásról írt cikkünk itt olvasható.
Bartha Boróka arrról is beszélt, hogy meglátása szerint
A színésznő szerint a közönség és a színház viszonyát nagyban meghatározza az is, milyen előadásokat játszanak. Elismerte, hogy gyakran felmerül az igény könnyebb műfajokra is, de szerinte nem lehet és nem is szabad kizárólag ilyen darabokra építeni a repertoárt. „Nevelni kell a közönséget, fokozatosan rászoktatni a folyton alakuló színházi nyelvre” – fogalmazott, hozzátéve, hogy aki évekig nem jár színházba, gyakran nem is érti, mit lát egy kortárs előadáson, mert időközben a színház nyelvezete rengeteget fejlődött.

Az erdélyi magyar társulatok előadásainak nagyszerű keresztmetszetét nyújtotta a Szatmárnémetiben tartott, hétfőn zárult, 7. MaFeszt vándorfesztivál.
Önálló estek és emlékezetes szerepek
Bartha Boróka pályájának meghatározó vonulata az önálló estek sora: ilyen produkció a Karády zárkája, a Lola Blau, vagy az Améli sóhaja című előadással van színpadon. Elmondása szerint ezek a nagy lélegzetű, egyszemélyes feladatok mindig tágítják a saját határait és eszköztárát a színpadon.
Kérdésünkre, hogy mely szerepei állnak közel a szívéhez, Bartha Boróka felidézte:
Mint mondta, ezek a szerepek mind fontosak számára, olyanok, mintha a „gyermekei lennének”, ezért nehéz lenne közülük egyetlen kedvencet kiemelnie.
Kitért arra is, mennyiben más az önálló estek logikája: társulati előadásban, ha bármi közbejön, a kollégák ki tudják segíteni egymást, az önálló esteken viszont nincs kire támaszkodni, ott a közönség maga a partner, és folyamatosan meg kell lepni a nézőt ahhoz, hogy fenntartsa a figyelmét.
Bartha Boróka: kihívást jelent a közönséggel való kapcsolat ápolása, fejlesztése
Fotó: Figura Stúdió Színház/Facebook
„A színház a pillanat művészete”
Bartha Boróka azt is elmondta kérdésünkre, hogy a közönséggel való kapcsolat ápolása, fenntartása, fejlesztése állandó, nagy figyelmet igénylő kihívás, hiszen a társulat estéről estére más-más emberekkel találkozik, és az, hogy egyik este remekül működik egy előadás, nem garancia a másnapra.
A kollégákkal egymás közt olykor tréfásan „tehetséges” vagy „tehetségtelen” közönségről beszélünk attól függően, mennyire reagálnak érzékenyen az apró gesztusokra is, akár egy megemelt szemöldökre” – mondta Bartha Boróka.
A díj Kaszás Attila örökségét viszi tovább
A 2008-ban alapított Kaszás Attila-díj jelöltjeit többfordulós szakmai szavazás választja ki, a végső döntést 2012 óta a közönség hozza meg. A döntősöket és a róluk készült kisfilmeket szeptember 1-jén mutatták be az Örkény István Színházban, ahol Gáspár Máté igazgató köszöntötte a jelenlévőket, Sipos Imre helyettes államtitkár pedig a kételyről mint az igényesség forrásáról beszélt.
Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója kiemelte: a díjnak az ad külön súlyt, nemcsak azt nézi, ki milyen művész a színpadon, hanem azt is, milyen ember és társ a színház mindennapjaiban – szavai szerint az idei jelöltekben is ott van az az alázat és közösségformáló erő, ami Kaszás Attilát meghatározta.
Bartha Boróka az Améli sóhaja című előadásban
Fotó: Figura Stúdió Színház/Facebook
Idén Bartha Boróka mellett
Kelemen Zoltán (szombathelyi Weöres Sándor Színház),
Ötvös András (budapesti Vígszínház)
és Pap Lujza (zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) versenyez az elismerésért.
A korábbi díjazottak között szerepelt több erdélyi művész:
Bartha Boróka színművész
A marosvásárhelyi születésű Bartha Boróka 1997-ben végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán, majd a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatához szerződött, ahol tíz éven át játszott. 2008 óta a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház tagja, ahol azóta klasszikusoktól kortárs drámákon át tantermi és gyerekelőadásokig szinte mindenféle műfajban szerepet kapott. Pályája során olyan elismerést is kapott, mint az Őze Lajos-díj, amelyet 2020-ban a Gyulai Várszínháztól vehetett át.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
szóljon hozzá!