Egy színháztörténeti modellről – Kós Károlyra és Koós Zsófiára emlékeztek

A színház előcsarnokában a hétvégi esemény megnyitásaként a Művészeti Egyetem magyar karának dékánja, Kós Károly unokája, Kós Anna beszélt. A dékán arról beszélt, hogy mit jelent a mai világban egy olyan ember, mint Kós Károly.

„Amikor a közbeszédünk arról szól, hogy itt nem lehet élni, nincs jövő, politikai, gazdasági, szociális problémákkal küszködünk, amikor az a kérdés, hogy van-e magyar jövő, van-e magyar kultúra Erdélyben, mindig jó olyan emberek sorsáról hallani, akik már bizonyítottak, és lezárt életművükkel már választ adtak a kérdésekre. Hiszen Kós Károly életében volt két világháború. Jött a kisajátítás, a kuláklisták, jött Ceauşescu. Ennek ellenére világszínvonalú és lenyűgözően gazdag életművel rendelkezik, amit Erdélyben alkotott, erdélyi ihletéssel. Ráadásul életének utolsó részében azt nyilatkozta, hogy ez az élet a legszebb élet volt, amit magának el tudott képzelni” – fogalmazott Kós Anna.

Hozzátette: az emlékest azokról az emberekről szól, „akik számára az Erdélyben maradás nem nyűg, nem egy olyan sorscsapás, amit el kell viselnünk, hanem egy olyan lét, amiből inspirálódni lehet, megtalálni a módszereket arra, hogy hasznosak legyünk annak a közösségnek, amelyben élünk”.

Az emlékest apropója volt, hogy Marosvásárhelyre érkezett a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vándorkiállítása, Alma és fája – Színházi metszéspontok címmel. A Stúdió Színház előcsarnokában berendezett tárlat két külön egységből áll: az egyik Koós Zsófia (1916–1990) színésznő pályáját, a másik apja, Kós Károly (1883–1977) színházi világát mutatja be.

A tárlat egésze a családi kapcsolatokon túlmutatva két művész életének egy sajátos vonulatát mutatja be, amely a Budai Nagy Antal kolozsvári bemutatójában fonódik össze. A darabnak ugyanis Kós Károly egy személyben szerzője és színpadi látványának megálmodója, Koós Zsófia pedig szereplője.

Kötő József színháztörténész ismertette a kiállítás részleteit. „Azt sokan tudjuk, hogy Kós Károly országépítő volt, de művelődéstörténetünkben kevésbé tudatosult, hogy Kós Károly gyökeresen új szemléletet valósított meg színházművészetünkben is. A kiállítás azt tudatosítja, hogyan teremtett Kós Károly színháztörténeti modellt” – mutatott rá Kötő.

A több műfajban maradandót alkotó Kós Károly munkásságát az Ausztráliából Magyarországra települt tudós, Anthony Gall építész is méltatta, aki szerint Kós Károly példaértékű lehet az egész világnak, éppen ezért „minél többet és minél több nyelven be kellet mutatni Kós Károly munkásságát”. A megnyitó után Kós Károly Budai Nagy Antal című színművéből adtak elő részleteket a Művészeti Egyetem hallgatói Gáspárik Attila osztályvezető tanár rendezésében, majd levetítették Csibi László Kós Károly című portréfilmjét is.