Radu Gabrea Vörös kesztyű című filmjét vetítették a Budapesti Román Kulturális Intézetben a Kortárs román filmek nyári sorozatában szerda este.
2013. augusztus 07., 16:172013. augusztus 07., 16:17
A neves román rendező 2011-ben készítette el a Vörös kesztyű című drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner erdélyi német evangélikus lelkész, író azonos című regénye. A történet az 1959-ben, Brassóban zajló politikai perről szól – amelyben egyébként az írót két év szabadságvesztésre ítélték –, amely iskolapéldája volt az ötvenes évek Romániájában zajló kirakatpereknek.
„Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben, a román filmrendezők idősebb generációjának képviselői közül egyedül neki van mit elmondania erről a korszakról a vetítővásznon, és hiteles stílusával mindezt ki is fejezi\" – idézte a Román Kulturális Intézet közleményében Mihnea Columbeanu kortárs román rendezőt és forgatókönyvírót. Radu Gabrea másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.
Gabreát 1957-ben kiengedték a börtönből, megszerezte a mérnöki diplomát, majd beiratkozott a filmművészeti egyetemre. 1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, a Homokhegyeken túl című filmjét Ceauşescu betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, Lovagkereszttel ismerte el. Visszatérve Romániába 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!