Radu Gabrea Vörös kesztyű című filmjét vetítették a Budapesti Román Kulturális Intézetben a Kortárs román filmek nyári sorozatában szerda este.
2013. augusztus 07., 16:172013. augusztus 07., 16:17
A neves román rendező 2011-ben készítette el a Vörös kesztyű című drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner erdélyi német evangélikus lelkész, író azonos című regénye. A történet az 1959-ben, Brassóban zajló politikai perről szól – amelyben egyébként az írót két év szabadságvesztésre ítélték –, amely iskolapéldája volt az ötvenes évek Romániájában zajló kirakatpereknek.
„Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben, a román filmrendezők idősebb generációjának képviselői közül egyedül neki van mit elmondania erről a korszakról a vetítővásznon, és hiteles stílusával mindezt ki is fejezi\" – idézte a Román Kulturális Intézet közleményében Mihnea Columbeanu kortárs román rendezőt és forgatókönyvírót. Radu Gabrea másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.
Gabreát 1957-ben kiengedték a börtönből, megszerezte a mérnöki diplomát, majd beiratkozott a filmművészeti egyetemre. 1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, a Homokhegyeken túl című filmjét Ceauşescu betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, Lovagkereszttel ismerte el. Visszatérve Romániába 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!