Radu Gabrea Vörös kesztyű című filmjét vetítették a Budapesti Román Kulturális Intézetben a Kortárs román filmek nyári sorozatában szerda este.
2013. augusztus 07., 16:172013. augusztus 07., 16:17
A neves román rendező 2011-ben készítette el a Vörös kesztyű című drámát, amelynek alapja Eginald Schlattner erdélyi német evangélikus lelkész, író azonos című regénye. A történet az 1959-ben, Brassóban zajló politikai perről szól – amelyben egyébként az írót két év szabadságvesztésre ítélték –, amely iskolapéldája volt az ötvenes évek Romániájában zajló kirakatpereknek.
„Radu Gabrea 1937-ben született Bukarestben, a román filmrendezők idősebb generációjának képviselői közül egyedül neki van mit elmondania erről a korszakról a vetítővásznon, és hiteles stílusával mindezt ki is fejezi\" – idézte a Román Kulturális Intézet közleményében Mihnea Columbeanu kortárs román rendezőt és forgatókönyvírót. Radu Gabrea másodéves építészhallgató volt, amikor letartóztatták. Kilenc hónapot ült börtönben, miután kollégája meghívására részt vett egy tüntetésen, amelyet az 1956-os magyar forradalom melletti szolidaritásul rendeztek bukaresti joghallgatók.
Gabreát 1957-ben kiengedték a börtönből, megszerezte a mérnöki diplomát, majd beiratkozott a filmművészeti egyetemre. 1969-ben forgatott első filmje, a Túl kicsi egy háborúhoz című alkotás díjat nyert 1970-ben a locarnói fesztiválon. Hat hónapot Párizsban töltött, Követés címmel tv-sorozatot forgatott, a Homokhegyeken túl című filmjét Ceauşescu betiltatta. A cenzúra miatt 1974-ben emigrált Németországba, 1997-ig ott élt és dolgozott. Munkásságát a német állam magas kitüntetéssel, Lovagkereszttel ismerte el. Visszatérve Romániába 1997-ben kinevezték a Nemzeti Filmhivatal élére, amelynek 1999-ig volt az elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!