Hámos Gusztáv videóesszéje az 1989-es rendszerváltások médiaképeit eleveníti fel: a kínai diákok mozgalmát elfojtó erőszakot, a berlini fal bontását, a romániai televíziós forradalmat
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Az 1989-es rendszerváltások – a romániai és a magyarországi – privát és nyilvános vonatkozásainak lenyomatát adja az a ritkán látható, különleges film, amit a Liszt Intézet Bukarest szervezésében mutatnak be a román fővárosban.
2024. november 09., 21:582024. november 09., 21:58
Az 1989 A televízió valódi hatalma című különleges filmet mutatja be a Liszt Intézet Bukarest november 10-én, 20 órától. Hámos Gusztáv videóesszéje a 89’ through 35mm projekt keretében valósult meg. Amint a Liszt Intézet Bukarest közleményében olvasható,
Hámos Gusztáv, az akkor tíz éve Berlinbe emigrált magyar filmes 1989 decemberében visszatért Magyarországra, különleges filmet alkotott
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A WASP Studios által életre hívott 89' through 35mm projekt a művészet, az emlékezet, a lázadás, a trauma és a szabadság metszéspontjában áll, összehozza a művészeket és kreatív elméket azokból az országokból, amelyek ebben az időszakban a társadalmi és politikai átalakulás élvonalában voltak. A művészvilág számára ez nemcsak a politikai szabadság, hanem a kreatív szabadság és a kultúrák közötti párbeszéd terén is szeizmikus változást jelentett. A projekt célja, hogy megörökítse ezt az átalakuló korszakot az akkor legfeljebb 35 éves művészek szemével. Ez a generációkon átívelő megközelítés lehetővé teszi a múlt és a jövő perspektíváinak újragondolását.
A Liszt Intézet Bukarest a WASP Studios partnereként vesz részt a projektben.
Minden este, nagymamájával nézte a televíziót, amely a romániai eseményekről számolt be a híradóiban. Hámos Gusztáv videóesszéje az 1989-es rendszerváltások médiaképeit eleveníti fel: a kínai diákok mozgalmát elfojtó brutális katonai-rendőri erőszakot, a Magyarországon keresztül nyugatra történő NDK-s népvándorlást, a berlini fal bontását, a romániai televíziós forradalmat. A személyes és a nyilvános viszonya három különböző szemszögből rajzolódik ki: a kamerát tartó újságíró/művész szemszögéből, Hámos nagymamája – a rutinszerű bevásárlásait és házimunkáit végző Weinberger Golda – szemszögéből és Aczél Endre televíziós újságíró elmondásaiból, aki a Híradó akkori főszerkesztője volt.
A film a WASP Studios ’89 through 35mm projektje keretében kerül bemutatásra a román kulturális alap (Administratia Fondului Cultural Național) támogatásával.
1989 A Híradó hatalma
1991, videóesszé, 59 perc
Ötlet/Megvalósítás: Hámos Gusztáv
Személyek: Gusztáv Endre, Aczél Endre, Golda Weinberger
Szereplők: Baleczky Annamária, Kovács Pjózsef, Takács Marika, Tamási Eszter
Zene: Mick Harvey
Hang: Sven Rohrig, Stefan Beckers
Híradó szignálzene: Presser Gábor
Az Aczél Endrével készült interjút fényképezte: Sólyom András
Az '56-os mártírok újra temetését filmezte: Anita Mechtild Katzorcke
Videóeffektusok: Weitbild, Martin Potthoff
Négydimenziós videóeffektusok: Boronkay Gusztáv, Mares László, Rimaszécsi Gyula
Szerkesztő: Kopper Judit, Carl Ludwig Rettinger
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!