Hámos Gusztáv videóesszéje az 1989-es rendszerváltások médiaképeit eleveníti fel: a kínai diákok mozgalmát elfojtó erőszakot, a berlini fal bontását, a romániai televíziós forradalmat
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Az 1989-es rendszerváltások – a romániai és a magyarországi – privát és nyilvános vonatkozásainak lenyomatát adja az a ritkán látható, különleges film, amit a Liszt Intézet Bukarest szervezésében mutatnak be a román fővárosban.
2024. november 09., 21:582024. november 09., 21:58
Az 1989 A televízió valódi hatalma című különleges filmet mutatja be a Liszt Intézet Bukarest november 10-én, 20 órától. Hámos Gusztáv videóesszéje a 89’ through 35mm projekt keretében valósult meg. Amint a Liszt Intézet Bukarest közleményében olvasható,
Hámos Gusztáv, az akkor tíz éve Berlinbe emigrált magyar filmes 1989 decemberében visszatért Magyarországra, különleges filmet alkotott
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A WASP Studios által életre hívott 89' through 35mm projekt a művészet, az emlékezet, a lázadás, a trauma és a szabadság metszéspontjában áll, összehozza a művészeket és kreatív elméket azokból az országokból, amelyek ebben az időszakban a társadalmi és politikai átalakulás élvonalában voltak. A művészvilág számára ez nemcsak a politikai szabadság, hanem a kreatív szabadság és a kultúrák közötti párbeszéd terén is szeizmikus változást jelentett. A projekt célja, hogy megörökítse ezt az átalakuló korszakot az akkor legfeljebb 35 éves művészek szemével. Ez a generációkon átívelő megközelítés lehetővé teszi a múlt és a jövő perspektíváinak újragondolását.
A Liszt Intézet Bukarest a WASP Studios partnereként vesz részt a projektben.
Minden este, nagymamájával nézte a televíziót, amely a romániai eseményekről számolt be a híradóiban. Hámos Gusztáv videóesszéje az 1989-es rendszerváltások médiaképeit eleveníti fel: a kínai diákok mozgalmát elfojtó brutális katonai-rendőri erőszakot, a Magyarországon keresztül nyugatra történő NDK-s népvándorlást, a berlini fal bontását, a romániai televíziós forradalmat. A személyes és a nyilvános viszonya három különböző szemszögből rajzolódik ki: a kamerát tartó újságíró/művész szemszögéből, Hámos nagymamája – a rutinszerű bevásárlásait és házimunkáit végző Weinberger Golda – szemszögéből és Aczél Endre televíziós újságíró elmondásaiból, aki a Híradó akkori főszerkesztője volt.
A film a WASP Studios ’89 through 35mm projektje keretében kerül bemutatásra a román kulturális alap (Administratia Fondului Cultural Național) támogatásával.
1989 A Híradó hatalma
1991, videóesszé, 59 perc
Ötlet/Megvalósítás: Hámos Gusztáv
Személyek: Gusztáv Endre, Aczél Endre, Golda Weinberger
Szereplők: Baleczky Annamária, Kovács Pjózsef, Takács Marika, Tamási Eszter
Zene: Mick Harvey
Hang: Sven Rohrig, Stefan Beckers
Híradó szignálzene: Presser Gábor
Az Aczél Endrével készült interjút fényképezte: Sólyom András
Az '56-os mártírok újra temetését filmezte: Anita Mechtild Katzorcke
Videóeffektusok: Weitbild, Martin Potthoff
Négydimenziós videóeffektusok: Boronkay Gusztáv, Mares László, Rimaszécsi Gyula
Szerkesztő: Kopper Judit, Carl Ludwig Rettinger
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!