
Cinikusra, fölösleges udvariasságtól mentesre, fésületlenre sikeredett a Lovasi András énekes–dalszerzőről készült életrajzi könyv – pontosan olyanra, mint amilyen az alanyául szolgáló művész, akivel a kolozsvári rajongók szerda délután találkozhattak a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott, könyvbemutatóval összekötött közönségtalálkozón.
2014. augusztus 21., 17:362014. augusztus 21., 17:36
A Kossuth-díjas zenészt – aki ezúttal a Kiscsillag zenekar frontembereként érkezett a kincses városba, ahol a tervek szerint csütörtök este léptek színpadra – Lévai Balázs, a Lovasi – Idáig tudom a történetet című életrajzi könyvbe oltott beszélgető kötet szerzője kísérte el a találkozóra, ahol néha egymás szavába vágva osztották meg a közönséggel a könyv születésének történetét.
„Ne jelenjen meg, ez volt a reakcióm az első olvasat után, hiszen a könyv nagyon személyes, a megfogalmazásban semmiféle udvariaskodás nincs. De aztán rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk azoktól, akik előzetesen elolvasták” – idézte fel Lovasi. Lévai Balázs kifejtette: a legjobb magyar rock and roll életrajzot akarták megírni, de szerencsére jó pozícióból indultak, mert hasonló még nem született.
Elmondásuk szerint nem a kötet miatt ültek le egymással beszélgetni, hanem a baráti, illetve zenész–rajongó minőségben történt sztorizgatások nyomán merült fel a könyv megírásának ötlete. „Ahogy minden zenész vicces történetekkel próbálja szórakoztatni a közönséget, én is úgy meséltem Balázsnak, mondjuk disznóölés közben. Így merült fel évekkel ezelőtt, hogy ebből kötet is születhetne, nemcsak rólam, hanem arról a generációról, amelybe én is, Balázs is tartozik” – magyarázta a zenész.
Lovasi azt is elmondta, hogy az irányított, már rögzített beszélgetéseken is a barátjának mesélt, később ugyan cenzúráztak ezt-azt – olyasmiről is szó esett, ami végül nem került be a kötetbe – de alapvetően az volt a lényeg, hogy a könyv ne PC, politikailag korrekt módon legyen megfogalmazva.
„Az Idáig tudom a történetet olyan, ahogyan én látom a világot és azt a generációt, amelyet képviselek. Cinikus, önmagától is távolságot tartó könyv. Kis piac, kis kulturális közeg a miénk, ezért sokszor fölöslegesen vagyunk udvariasak. Mint amikor két zenész találkozik, az egyiknek pedig nem tetszett a másik koncertje, ezért úgy kommentálja: jól szólt a koncert” – osztotta meg Lovasi.
„Bizonyos dolgokat meg kell csinálni, mert különben valaki más megvalósítja, ezt pedig nekem kellett elvégeznem” – érvelt a saját szemszögéből Lévai Balázs. Mint kifejtette: menet közben jöttek rá, hogy a nyers stílust nem lehet megúszni, nem lehet cenzúrázni a beszédmódot. „A Lovasi-jelenséghez hozzátartozik a fésületlenség, ezért nem baj, hogy a szöveg nem gyémántélességűre sikerült” – magyarázta.
Lévai egyébként a zenész szüleivel, barátaival is elbeszélgetett, hogy minél teljesebb képet adhasson a Lovasi-jelenségről, amelynek valódiságáról a kolozsvári közönségtalálkozó résztvevői is tanúságot tettek, hiszen az időközben eleredő eső ellenére is kitartóan figyeltek a zenész sztorizgatásaira.
Lovasiék egyébként azt is elmondták: nem számítottak arra, hogy a családi rész ennyire fontos lesz, hiszen a kötet első 80–90 oldala családtörténet, a Kispál és a Borz megszűnése utáni – az elmúlt – néhány év alig 20–30 oldalt tesz ki. Lovasi szerint „a Kispál utáni időszak most van, erre még nincs rálátásunk. Emellett mindig kell valami, ami csak az embernek marad.”
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!