
Cinikusra, fölösleges udvariasságtól mentesre, fésületlenre sikeredett a Lovasi András énekes–dalszerzőről készült életrajzi könyv – pontosan olyanra, mint amilyen az alanyául szolgáló művész, akivel a kolozsvári rajongók szerda délután találkozhattak a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott, könyvbemutatóval összekötött közönségtalálkozón.
2014. augusztus 21., 17:362014. augusztus 21., 17:36
A Kossuth-díjas zenészt – aki ezúttal a Kiscsillag zenekar frontembereként érkezett a kincses városba, ahol a tervek szerint csütörtök este léptek színpadra – Lévai Balázs, a Lovasi – Idáig tudom a történetet című életrajzi könyvbe oltott beszélgető kötet szerzője kísérte el a találkozóra, ahol néha egymás szavába vágva osztották meg a közönséggel a könyv születésének történetét.
„Ne jelenjen meg, ez volt a reakcióm az első olvasat után, hiszen a könyv nagyon személyes, a megfogalmazásban semmiféle udvariaskodás nincs. De aztán rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk azoktól, akik előzetesen elolvasták” – idézte fel Lovasi. Lévai Balázs kifejtette: a legjobb magyar rock and roll életrajzot akarták megírni, de szerencsére jó pozícióból indultak, mert hasonló még nem született.
Elmondásuk szerint nem a kötet miatt ültek le egymással beszélgetni, hanem a baráti, illetve zenész–rajongó minőségben történt sztorizgatások nyomán merült fel a könyv megírásának ötlete. „Ahogy minden zenész vicces történetekkel próbálja szórakoztatni a közönséget, én is úgy meséltem Balázsnak, mondjuk disznóölés közben. Így merült fel évekkel ezelőtt, hogy ebből kötet is születhetne, nemcsak rólam, hanem arról a generációról, amelybe én is, Balázs is tartozik” – magyarázta a zenész.
Lovasi azt is elmondta, hogy az irányított, már rögzített beszélgetéseken is a barátjának mesélt, később ugyan cenzúráztak ezt-azt – olyasmiről is szó esett, ami végül nem került be a kötetbe – de alapvetően az volt a lényeg, hogy a könyv ne PC, politikailag korrekt módon legyen megfogalmazva.
„Az Idáig tudom a történetet olyan, ahogyan én látom a világot és azt a generációt, amelyet képviselek. Cinikus, önmagától is távolságot tartó könyv. Kis piac, kis kulturális közeg a miénk, ezért sokszor fölöslegesen vagyunk udvariasak. Mint amikor két zenész találkozik, az egyiknek pedig nem tetszett a másik koncertje, ezért úgy kommentálja: jól szólt a koncert” – osztotta meg Lovasi.
„Bizonyos dolgokat meg kell csinálni, mert különben valaki más megvalósítja, ezt pedig nekem kellett elvégeznem” – érvelt a saját szemszögéből Lévai Balázs. Mint kifejtette: menet közben jöttek rá, hogy a nyers stílust nem lehet megúszni, nem lehet cenzúrázni a beszédmódot. „A Lovasi-jelenséghez hozzátartozik a fésületlenség, ezért nem baj, hogy a szöveg nem gyémántélességűre sikerült” – magyarázta.
Lévai egyébként a zenész szüleivel, barátaival is elbeszélgetett, hogy minél teljesebb képet adhasson a Lovasi-jelenségről, amelynek valódiságáról a kolozsvári közönségtalálkozó résztvevői is tanúságot tettek, hiszen az időközben eleredő eső ellenére is kitartóan figyeltek a zenész sztorizgatásaira.
Lovasiék egyébként azt is elmondták: nem számítottak arra, hogy a családi rész ennyire fontos lesz, hiszen a kötet első 80–90 oldala családtörténet, a Kispál és a Borz megszűnése utáni – az elmúlt – néhány év alig 20–30 oldalt tesz ki. Lovasi szerint „a Kispál utáni időszak most van, erre még nincs rálátásunk. Emellett mindig kell valami, ami csak az embernek marad.”
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!