Fotó: Archív
2009. január 25., 18:412009. január 25., 18:41
A Posticum történetének valószínűleg legsikeresebb dzsesszkoncertjét tartották szombat este, legalábbis a nézőszám tekintetében. A keresztény ifjúsági központ alagsorában működő Jazzland kocsmából ez alkalomra kikerültek az asztalok, ám ennek ellenére a helyiségbe alig fért be a Közép Európai Kortárs Zenekart hallani és látni kívánó közönség. Az együttes vezetője a magyar dzsessz egyik legismertebb gitárosa, Babos Gyula, aki így vall aktuális művészeti projektjéről: „A térség zenei kincseit szeretném integrálni az általam képviselt improvizatív összefoglaló zenébe”. A Közép Európai Kortárs Zenekar nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a roma folklór, a cigány nóták összeházasítása a modern dzsesszel. Az eredmény egyedi hangzású, első hallásra sokak számára talán meghökkentő zenei felépítmény, melyben a hagyományos roma dallammotívumot a dzsessz formanyelvén értelmezik át, improvizatív módon bontva ki azt.
A vállalkozáshoz Babos nagyszerű társakra talált olyan zenészek személyében, akiknek a roma muzsika a vérükben van, ugyanakkor otthonosan mozognak a dzsessz világában. A tapasztalatot a bőgős és basszusgitáros Hárs Viktor képviseli a csapatban, egy tudatosan diszkrét, a háttérben maradó muzsikus, kinek precíz szólama mindenkor biztos pont a társak számára. A doboknál ifjú tehetséget ismerhetett meg a közönség, Balogh Lászlót, aki korát meghazudtoló technikai tudásával és magabiztosságával nyűgöz le. A billentyűs Szakcsi Lakatos Róbert a magyar dzsessz egyik nagy ígérete, aki a montreuxi dzsessz-zongoraversenyen első díjat szerzett. Az együttes zenéjébe plusz színt visz Veres Mónika éneke, legyen az magyar vagy lovári nyelvű, és éneken alapuló hanghatásai, temperamentumos előadásmódja. Babos Gyula nemcsak virtuóz gitárosként mutatkozott be Nagyváradon, hanem olyan zenekarvezetőként is aki nem „ül rá” az együttesre, teret ad a társaknak a kibontakozáshoz, s emellett a közönséggel való feszültségoldó, felszabadult verbális kommunikáció sem okoz számára gondot.
A koncertre a Posticum újévi koncertsorozatának keretében került sor. A rendezvénysorozatot február 5-én, a László Attila – Oláh Kálmán kvartett koncertje fogja zárni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok