Fotó: Archív
2009. január 25., 18:412009. január 25., 18:41
A Posticum történetének valószínűleg legsikeresebb dzsesszkoncertjét tartották szombat este, legalábbis a nézőszám tekintetében. A keresztény ifjúsági központ alagsorában működő Jazzland kocsmából ez alkalomra kikerültek az asztalok, ám ennek ellenére a helyiségbe alig fért be a Közép Európai Kortárs Zenekart hallani és látni kívánó közönség. Az együttes vezetője a magyar dzsessz egyik legismertebb gitárosa, Babos Gyula, aki így vall aktuális művészeti projektjéről: „A térség zenei kincseit szeretném integrálni az általam képviselt improvizatív összefoglaló zenébe”. A Közép Európai Kortárs Zenekar nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a roma folklór, a cigány nóták összeházasítása a modern dzsesszel. Az eredmény egyedi hangzású, első hallásra sokak számára talán meghökkentő zenei felépítmény, melyben a hagyományos roma dallammotívumot a dzsessz formanyelvén értelmezik át, improvizatív módon bontva ki azt.
A vállalkozáshoz Babos nagyszerű társakra talált olyan zenészek személyében, akiknek a roma muzsika a vérükben van, ugyanakkor otthonosan mozognak a dzsessz világában. A tapasztalatot a bőgős és basszusgitáros Hárs Viktor képviseli a csapatban, egy tudatosan diszkrét, a háttérben maradó muzsikus, kinek precíz szólama mindenkor biztos pont a társak számára. A doboknál ifjú tehetséget ismerhetett meg a közönség, Balogh Lászlót, aki korát meghazudtoló technikai tudásával és magabiztosságával nyűgöz le. A billentyűs Szakcsi Lakatos Róbert a magyar dzsessz egyik nagy ígérete, aki a montreuxi dzsessz-zongoraversenyen első díjat szerzett. Az együttes zenéjébe plusz színt visz Veres Mónika éneke, legyen az magyar vagy lovári nyelvű, és éneken alapuló hanghatásai, temperamentumos előadásmódja. Babos Gyula nemcsak virtuóz gitárosként mutatkozott be Nagyváradon, hanem olyan zenekarvezetőként is aki nem „ül rá” az együttesre, teret ad a társaknak a kibontakozáshoz, s emellett a közönséggel való feszültségoldó, felszabadult verbális kommunikáció sem okoz számára gondot.
A koncertre a Posticum újévi koncertsorozatának keretében került sor. A rendezvénysorozatot február 5-én, a László Attila – Oláh Kálmán kvartett koncertje fogja zárni.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.