
Fotó: Archív
2009. január 25., 18:412009. január 25., 18:41
A Posticum történetének valószínűleg legsikeresebb dzsesszkoncertjét tartották szombat este, legalábbis a nézőszám tekintetében. A keresztény ifjúsági központ alagsorában működő Jazzland kocsmából ez alkalomra kikerültek az asztalok, ám ennek ellenére a helyiségbe alig fért be a Közép Európai Kortárs Zenekart hallani és látni kívánó közönség. Az együttes vezetője a magyar dzsessz egyik legismertebb gitárosa, Babos Gyula, aki így vall aktuális művészeti projektjéről: „A térség zenei kincseit szeretném integrálni az általam képviselt improvizatív összefoglaló zenébe”. A Közép Európai Kortárs Zenekar nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a roma folklór, a cigány nóták összeházasítása a modern dzsesszel. Az eredmény egyedi hangzású, első hallásra sokak számára talán meghökkentő zenei felépítmény, melyben a hagyományos roma dallammotívumot a dzsessz formanyelvén értelmezik át, improvizatív módon bontva ki azt.
A vállalkozáshoz Babos nagyszerű társakra talált olyan zenészek személyében, akiknek a roma muzsika a vérükben van, ugyanakkor otthonosan mozognak a dzsessz világában. A tapasztalatot a bőgős és basszusgitáros Hárs Viktor képviseli a csapatban, egy tudatosan diszkrét, a háttérben maradó muzsikus, kinek precíz szólama mindenkor biztos pont a társak számára. A doboknál ifjú tehetséget ismerhetett meg a közönség, Balogh Lászlót, aki korát meghazudtoló technikai tudásával és magabiztosságával nyűgöz le. A billentyűs Szakcsi Lakatos Róbert a magyar dzsessz egyik nagy ígérete, aki a montreuxi dzsessz-zongoraversenyen első díjat szerzett. Az együttes zenéjébe plusz színt visz Veres Mónika éneke, legyen az magyar vagy lovári nyelvű, és éneken alapuló hanghatásai, temperamentumos előadásmódja. Babos Gyula nemcsak virtuóz gitárosként mutatkozott be Nagyváradon, hanem olyan zenekarvezetőként is aki nem „ül rá” az együttesre, teret ad a társaknak a kibontakozáshoz, s emellett a közönséggel való feszültségoldó, felszabadult verbális kommunikáció sem okoz számára gondot.
A koncertre a Posticum újévi koncertsorozatának keretében került sor. A rendezvénysorozatot február 5-én, a László Attila – Oláh Kálmán kvartett koncertje fogja zárni.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.