Fotó: Archív
2009. január 25., 18:412009. január 25., 18:41
A Posticum történetének valószínűleg legsikeresebb dzsesszkoncertjét tartották szombat este, legalábbis a nézőszám tekintetében. A keresztény ifjúsági központ alagsorában működő Jazzland kocsmából ez alkalomra kikerültek az asztalok, ám ennek ellenére a helyiségbe alig fért be a Közép Európai Kortárs Zenekart hallani és látni kívánó közönség. Az együttes vezetője a magyar dzsessz egyik legismertebb gitárosa, Babos Gyula, aki így vall aktuális művészeti projektjéről: „A térség zenei kincseit szeretném integrálni az általam képviselt improvizatív összefoglaló zenébe”. A Közép Európai Kortárs Zenekar nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a roma folklór, a cigány nóták összeházasítása a modern dzsesszel. Az eredmény egyedi hangzású, első hallásra sokak számára talán meghökkentő zenei felépítmény, melyben a hagyományos roma dallammotívumot a dzsessz formanyelvén értelmezik át, improvizatív módon bontva ki azt.
A vállalkozáshoz Babos nagyszerű társakra talált olyan zenészek személyében, akiknek a roma muzsika a vérükben van, ugyanakkor otthonosan mozognak a dzsessz világában. A tapasztalatot a bőgős és basszusgitáros Hárs Viktor képviseli a csapatban, egy tudatosan diszkrét, a háttérben maradó muzsikus, kinek precíz szólama mindenkor biztos pont a társak számára. A doboknál ifjú tehetséget ismerhetett meg a közönség, Balogh Lászlót, aki korát meghazudtoló technikai tudásával és magabiztosságával nyűgöz le. A billentyűs Szakcsi Lakatos Róbert a magyar dzsessz egyik nagy ígérete, aki a montreuxi dzsessz-zongoraversenyen első díjat szerzett. Az együttes zenéjébe plusz színt visz Veres Mónika éneke, legyen az magyar vagy lovári nyelvű, és éneken alapuló hanghatásai, temperamentumos előadásmódja. Babos Gyula nemcsak virtuóz gitárosként mutatkozott be Nagyváradon, hanem olyan zenekarvezetőként is aki nem „ül rá” az együttesre, teret ad a társaknak a kibontakozáshoz, s emellett a közönséggel való feszültségoldó, felszabadult verbális kommunikáció sem okoz számára gondot.
A koncertre a Posticum újévi koncertsorozatának keretében került sor. A rendezvénysorozatot február 5-én, a László Attila – Oláh Kálmán kvartett koncertje fogja zárni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok