Dsida Jenő
A 110 éve született Dsida Jenő emlékét idézik fel csütörtökön és pénteken szülővárosában, Szatmárnémetiben. Az EMKE szervezte eseménysorozat keretében Páskándi Géza költőről, drámaíróról is megemlékeznek Szatmárhegyen.
2017. május 18., 15:002017. május 18., 15:00
Az Én vagyok a te távoli társad című verses pódiumműsorral, irodalomtörténeti előadásokkal, koszorúzással emlékezik csütörtökön és pénteken az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a 110 éve, 1907. május 17-én született Dsida Jenőre szülővárosában, Szatmárnémetiben. Az ünneplés szorosan kapcsolódik az évenkénti Páskándi Géza-megemlékezéshez, amelyet a költő, drámaíró szülőfalujában, Szatmárhegyen tartanak pénteken.
„A kétnapos rendezvénynek Szatmárnémeti lesz a fő helyszíne, de az irodalmi tanácskozás és megemlékezés meghívottai pénteken este a Dsida Jenő által kedvelt Szatmárhegyre, a Kossuth-díjas Páskándi Géza költő és drámaíró (1933–1995) szülőfalujába is ellátogatnak, és részt vesznek a 20. alkalommal szervezendő Páskándi-megemlékezésen. A szatmárhegyiek minden évben felidézik Páskándi Géza alakját, koszorúznak a szobránál és a szülőháza helyén ma álló épületnél” – mondta el a Krónikának az események főszervezője, az EMKE főtanácsosa, Muzsnay Árpád.
Kitért arra, nem véletlen az egymást követő és közös főhajtás, hiszen 1957-ben Páskándi Géza egyike volt azon erdélyi irodalmároknak, akik Dsida születésének 50. évfordulója apropóján felhívták a figyelmet a hosszú ideig mellőzött költő életművének jelentőségére, szorgalmazták emlékének ápolását.
1967-ben Banner Zoltán szatmári származású, ma Magyarországon élő előadóművész Dsida és Lucian Blaga verseiből állított színpadra pódiumműsort: ezt újította fel és hozza el a mostani megemlékezésre, Szatmárra, a cím a költő Tízparancsolat című versének egyik sora: Én vagyok a te távoli társad, a műsor pedig a szatmári megemlékezés nyitánya lesz” – fejtette ki Muzsnay Árpád.
Kitért arra is, hogy a Dsida Jenő-napok programja csütörtökön 19 órakor a római katolikus püspöki palota dísztermében kezdődik, majd pénteken 10 órától a református esperesi hivatal tanácstermében irodalmi tanácskozással, délután 17 órától pedig a költő Titulescu téri szobra előtti főhajtással folytatódik.
Az irodalmi tanácskozáson többek közt Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész tart előadást Dsida Jenő 1937-ben címmel, a szakember az EMKE kézirattárában talált a költővel kapcsolatos eddig ismeretlen adatokat, ezeket ismerteti. Lisztóczky László egri irodalomtörténész értekezik a költő életművéről, Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész Időszerű-e Dsida Jenő? címmel tart előadást, Füzesi Magda beregszászi költő, publicista Palackposta az utókornak – Gondolatok Dsida Jenő költészetéről címmel értekezik, Felician Pop szatmári költő, műfordító előadásának címe: Poetica lui Dsida Jenő – la răscruce de timp şi forme (Dsida Jenő költészete – idő és forma keresztútján).
„Fontosnak tartjuk azt is, hogy
Felician Pop, aki a magyar irodalomból írta doktori disszertációját, és behatóan tanulmányozta Dsida költészetét, román nyelven tartja meg előadását” – ecsetelte Muzsnay. A program keretében Széman Emese Rózsa irodalomkritikus arról értekezik, miként jelenik meg a Dsida-költészet az erdélyi szavalóművészetben.
A Cimborában publikált először Dsida Jenő
Dsida Jenő költői pályája gimnazista korában indult, első versei 1924-ben jelentek meg Benedek Elek gyereklapjában, a Cimborában. 1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, de tanulmányait félbehagyta, s az irodalomból élt. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat technikai szerkesztője, később társszerkesztője volt.
1934-től haláláig publicisztikáival kereste kenyerét a Keleti Újság belső munkatársaként, illetve a nagyváradi Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítójaként. 1929-től tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak, ugyanettől az évtől a marosvécsi Helikonnak. Titkára volt az Erdélyi Katolikus Akadémiának és a Pen Club romániai magyar tagozatának.
1937-ben megnősült, a következő évben megfázott, s betegségéből gyenge szíve miatt már nem tudott felépülni. 1938. június 7-én Kolozsváron hunyt el, sírja a Házsongárdi temetőben található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!