
Dsida Jenő
A 110 éve született Dsida Jenő emlékét idézik fel csütörtökön és pénteken szülővárosában, Szatmárnémetiben. Az EMKE szervezte eseménysorozat keretében Páskándi Géza költőről, drámaíróról is megemlékeznek Szatmárhegyen.
2017. május 18., 15:002017. május 18., 15:00
Az Én vagyok a te távoli társad című verses pódiumműsorral, irodalomtörténeti előadásokkal, koszorúzással emlékezik csütörtökön és pénteken az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a 110 éve, 1907. május 17-én született Dsida Jenőre szülővárosában, Szatmárnémetiben. Az ünneplés szorosan kapcsolódik az évenkénti Páskándi Géza-megemlékezéshez, amelyet a költő, drámaíró szülőfalujában, Szatmárhegyen tartanak pénteken.
„A kétnapos rendezvénynek Szatmárnémeti lesz a fő helyszíne, de az irodalmi tanácskozás és megemlékezés meghívottai pénteken este a Dsida Jenő által kedvelt Szatmárhegyre, a Kossuth-díjas Páskándi Géza költő és drámaíró (1933–1995) szülőfalujába is ellátogatnak, és részt vesznek a 20. alkalommal szervezendő Páskándi-megemlékezésen. A szatmárhegyiek minden évben felidézik Páskándi Géza alakját, koszorúznak a szobránál és a szülőháza helyén ma álló épületnél” – mondta el a Krónikának az események főszervezője, az EMKE főtanácsosa, Muzsnay Árpád.
Kitért arra, nem véletlen az egymást követő és közös főhajtás, hiszen 1957-ben Páskándi Géza egyike volt azon erdélyi irodalmároknak, akik Dsida születésének 50. évfordulója apropóján felhívták a figyelmet a hosszú ideig mellőzött költő életművének jelentőségére, szorgalmazták emlékének ápolását.
1967-ben Banner Zoltán szatmári származású, ma Magyarországon élő előadóművész Dsida és Lucian Blaga verseiből állított színpadra pódiumműsort: ezt újította fel és hozza el a mostani megemlékezésre, Szatmárra, a cím a költő Tízparancsolat című versének egyik sora: Én vagyok a te távoli társad, a műsor pedig a szatmári megemlékezés nyitánya lesz” – fejtette ki Muzsnay Árpád.
Kitért arra is, hogy a Dsida Jenő-napok programja csütörtökön 19 órakor a római katolikus püspöki palota dísztermében kezdődik, majd pénteken 10 órától a református esperesi hivatal tanácstermében irodalmi tanácskozással, délután 17 órától pedig a költő Titulescu téri szobra előtti főhajtással folytatódik.
Az irodalmi tanácskozáson többek közt Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész tart előadást Dsida Jenő 1937-ben címmel, a szakember az EMKE kézirattárában talált a költővel kapcsolatos eddig ismeretlen adatokat, ezeket ismerteti. Lisztóczky László egri irodalomtörténész értekezik a költő életművéről, Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész Időszerű-e Dsida Jenő? címmel tart előadást, Füzesi Magda beregszászi költő, publicista Palackposta az utókornak – Gondolatok Dsida Jenő költészetéről címmel értekezik, Felician Pop szatmári költő, műfordító előadásának címe: Poetica lui Dsida Jenő – la răscruce de timp şi forme (Dsida Jenő költészete – idő és forma keresztútján).
„Fontosnak tartjuk azt is, hogy
Felician Pop, aki a magyar irodalomból írta doktori disszertációját, és behatóan tanulmányozta Dsida költészetét, román nyelven tartja meg előadását” – ecsetelte Muzsnay. A program keretében Széman Emese Rózsa irodalomkritikus arról értekezik, miként jelenik meg a Dsida-költészet az erdélyi szavalóművészetben.
A Cimborában publikált először Dsida Jenő
Dsida Jenő költői pályája gimnazista korában indult, első versei 1924-ben jelentek meg Benedek Elek gyereklapjában, a Cimborában. 1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, de tanulmányait félbehagyta, s az irodalomból élt. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat technikai szerkesztője, később társszerkesztője volt.
1934-től haláláig publicisztikáival kereste kenyerét a Keleti Újság belső munkatársaként, illetve a nagyváradi Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítójaként. 1929-től tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak, ugyanettől az évtől a marosvécsi Helikonnak. Titkára volt az Erdélyi Katolikus Akadémiának és a Pen Club romániai magyar tagozatának.
1937-ben megnősült, a következő évben megfázott, s betegségéből gyenge szíve miatt már nem tudott felépülni. 1938. június 7-én Kolozsváron hunyt el, sírja a Házsongárdi temetőben található.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!