HIRDETÉS

Dsidára és Páskándira emlékeznek Szatmárban

Kiss Judit 2017. május 18., 15:00

A 110 éve született Dsida Jenő emlékét idézik fel csütörtökön és pénteken szülővárosában, Szatmárnémetiben. Az EMKE szervezte eseménysorozat keretében Páskándi Géza költőről, drámaíróról is megemlékeznek Szatmárhegyen.

Dsida Jenő

Az Én vagyok a te távoli társad című verses pódiumműsorral, irodalomtörténeti előadásokkal, koszorúzással emlékezik csütörtökön és pénteken az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a 110 éve, 1907. május 17-én született Dsida Jenőre szülőváro­sában, Szatmárnémetiben. Az ünneplés szorosan kapcsolódik az évenkénti Páskándi Géza-megemlékezéshez, amelyet a költő, drámaíró szülőfalujában, Szatmárhegyen tartanak pénteken.

„A kétnapos rendezvénynek Szatmárnémeti lesz a fő helyszíne, de az irodalmi tanácskozás és megemlékezés meghívottai pénteken este a Dsida Jenő által kedvelt Szatmárhegyre, a Kossuth-díjas Páskándi Géza költő és drámaíró (1933–1995) szülőfalujába is ellátogatnak, és részt vesznek a 20. alkalommal szervezendő Páskándi-megemlékezésen. A szatmárhegyiek minden évben felidézik Páskándi Géza alakját, koszorúznak a szobránál és a szülőháza helyén ma álló épületnél” – mondta el a Krónikának az események főszervezője, az EMKE főtanácsosa, Muzsnay Árpád.

HIRDETÉS

Kitért arra, nem véletlen az egymást követő és közös főhajtás, hiszen 1957-ben Páskándi Géza egyike volt azon erdélyi irodalmároknak, akik Dsida születésének 50. évfordulója apropóján felhívták a figyelmet a hosszú ideig mellőzött költő életművének jelentőségére, szorgalmazták emlékének ápolását.

A kommunista időszakban a mélyen vallásos Dsidáról inkább hallgattak, az Utunk című lap hasábjain Páskándi és Panek Zoltán kezdeményezte, hogy újra felfedezzék a költő életművét.

1967-ben Banner Zoltán szatmári származású, ma Magyarországon élő előadóművész Dsida és Lucian Blaga verseiből állított színpadra pódiumműsort: ezt újította fel és hozza el a mostani megemlékezésre, Szatmárra, a cím a költő Tízparancsolat című versének egyik sora: Én vagyok a te távoli társad, a műsor pedig a szatmári megemlékezés nyitánya lesz” – fejtette ki Muzsnay Árpád.

Kitért arra is, hogy a Dsida Jenő-napok programja csütörtökön 19 órakor a római katolikus püspöki palota dísztermében kezdődik, majd pénteken 10 órától a református esperesi hivatal tanácstermében irodalmi tanácskozással, délután 17 órától pedig a költő Titulescu téri szobra előtti főhajtással folytatódik.

Az irodalmi tanácskozáson többek közt Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész tart előadást Dsida Jenő 1937-ben címmel, a szakember az EMKE kézirattárában talált a költővel kapcsolatos eddig ismeretlen adatokat, ezeket ismerteti. Lisztóczky László egri irodalomtörténész értekezik a költő életművéről, Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész Időszerű-e Dsida Jenő? címmel tart előadást, Füzesi Magda beregszászi költő, publicista Palackposta az utókornak – Gondolatok Dsida Jenő költészetéről címmel értekezik, Felician Pop szatmári költő, műfordító előadásának címe: Poetica lui Dsida Jenő – la răscruce de timp şi forme (Dsida Jenő költészete – idő és forma keresztútján).

„Fontosnak tartjuk azt is, hogy

ne csak magunknak beszéljünk, hanem másokkal is ismertessük meg a költőt.

Felician Pop, aki a magyar irodalomból írta doktori disszertációját, és behatóan tanulmányozta Dsida költészetét, román nyelven tartja meg előadását” – ecsetelte Muzsnay. A program keretében Széman Emese Rózsa irodalomkritikus arról értekezik, miként jelenik meg a Dsida-költészet az erdélyi szavalóművészetben.

A Cimborában publikált először Dsida Jenő

Dsida Jenő költői pályája gimnazista korában indult, első versei 1924-ben jelentek meg Benedek Elek gyereklapjában, a Cimborában. 1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, de tanulmányait félbehagyta, s az irodalomból élt. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat technikai szerkesztője, később társszerkesztője volt.

1934-től haláláig publicisztikáival kereste kenyerét a Keleti Újság belső munkatársaként, illetve a nagyváradi Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítójaként. 1929-től tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak, ugyanettől az évtől a marosvécsi Helikonnak. Titkára volt az Erdélyi Katolikus Akadémiának és a Pen Club romániai magyar tagozatának.

1937-ben megnősült, a következő évben megfázott, s betegségéből gyenge szíve miatt már nem tudott felépülni. 1938. június 7-én Kolozsváron hunyt el, sírja a Házsongárdi temetőben található.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS