Dsida Jenő
A 110 éve született Dsida Jenő emlékét idézik fel csütörtökön és pénteken szülővárosában, Szatmárnémetiben. Az EMKE szervezte eseménysorozat keretében Páskándi Géza költőről, drámaíróról is megemlékeznek Szatmárhegyen.
2017. május 18., 15:002017. május 18., 15:00
Az Én vagyok a te távoli társad című verses pódiumműsorral, irodalomtörténeti előadásokkal, koszorúzással emlékezik csütörtökön és pénteken az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a 110 éve, 1907. május 17-én született Dsida Jenőre szülővárosában, Szatmárnémetiben. Az ünneplés szorosan kapcsolódik az évenkénti Páskándi Géza-megemlékezéshez, amelyet a költő, drámaíró szülőfalujában, Szatmárhegyen tartanak pénteken.
„A kétnapos rendezvénynek Szatmárnémeti lesz a fő helyszíne, de az irodalmi tanácskozás és megemlékezés meghívottai pénteken este a Dsida Jenő által kedvelt Szatmárhegyre, a Kossuth-díjas Páskándi Géza költő és drámaíró (1933–1995) szülőfalujába is ellátogatnak, és részt vesznek a 20. alkalommal szervezendő Páskándi-megemlékezésen. A szatmárhegyiek minden évben felidézik Páskándi Géza alakját, koszorúznak a szobránál és a szülőháza helyén ma álló épületnél” – mondta el a Krónikának az események főszervezője, az EMKE főtanácsosa, Muzsnay Árpád.
Kitért arra, nem véletlen az egymást követő és közös főhajtás, hiszen 1957-ben Páskándi Géza egyike volt azon erdélyi irodalmároknak, akik Dsida születésének 50. évfordulója apropóján felhívták a figyelmet a hosszú ideig mellőzött költő életművének jelentőségére, szorgalmazták emlékének ápolását.
1967-ben Banner Zoltán szatmári származású, ma Magyarországon élő előadóművész Dsida és Lucian Blaga verseiből állított színpadra pódiumműsort: ezt újította fel és hozza el a mostani megemlékezésre, Szatmárra, a cím a költő Tízparancsolat című versének egyik sora: Én vagyok a te távoli társad, a műsor pedig a szatmári megemlékezés nyitánya lesz” – fejtette ki Muzsnay Árpád.
Kitért arra is, hogy a Dsida Jenő-napok programja csütörtökön 19 órakor a római katolikus püspöki palota dísztermében kezdődik, majd pénteken 10 órától a református esperesi hivatal tanácstermében irodalmi tanácskozással, délután 17 órától pedig a költő Titulescu téri szobra előtti főhajtással folytatódik.
Az irodalmi tanácskozáson többek közt Cseke Péter kolozsvári irodalomtörténész tart előadást Dsida Jenő 1937-ben címmel, a szakember az EMKE kézirattárában talált a költővel kapcsolatos eddig ismeretlen adatokat, ezeket ismerteti. Lisztóczky László egri irodalomtörténész értekezik a költő életművéről, Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész Időszerű-e Dsida Jenő? címmel tart előadást, Füzesi Magda beregszászi költő, publicista Palackposta az utókornak – Gondolatok Dsida Jenő költészetéről címmel értekezik, Felician Pop szatmári költő, műfordító előadásának címe: Poetica lui Dsida Jenő – la răscruce de timp şi forme (Dsida Jenő költészete – idő és forma keresztútján).
„Fontosnak tartjuk azt is, hogy
Felician Pop, aki a magyar irodalomból írta doktori disszertációját, és behatóan tanulmányozta Dsida költészetét, román nyelven tartja meg előadását” – ecsetelte Muzsnay. A program keretében Széman Emese Rózsa irodalomkritikus arról értekezik, miként jelenik meg a Dsida-költészet az erdélyi szavalóművészetben.
A Cimborában publikált először Dsida Jenő
Dsida Jenő költői pályája gimnazista korában indult, első versei 1924-ben jelentek meg Benedek Elek gyereklapjában, a Cimborában. 1925-ben beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi karára, de tanulmányait félbehagyta, s az irodalomból élt. 1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat technikai szerkesztője, később társszerkesztője volt.
1934-től haláláig publicisztikáival kereste kenyerét a Keleti Újság belső munkatársaként, illetve a nagyváradi Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítójaként. 1929-től tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak, ugyanettől az évtől a marosvécsi Helikonnak. Titkára volt az Erdélyi Katolikus Akadémiának és a Pen Club romániai magyar tagozatának.
1937-ben megnősült, a következő évben megfázott, s betegségéből gyenge szíve miatt már nem tudott felépülni. 1938. június 7-én Kolozsváron hunyt el, sírja a Házsongárdi temetőben található.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változatos programokkal ünneplik a szecesszió világnapját június 13-án az erdélyi szecesszió központjainak számító Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
Méhes Katit, a szatmárnémeti Harag György Társulat művésznőjét is beválogatta Tízen a filmért listájába a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF).
Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép a június 5–7. közötti kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon – közölték szerdán a szervezők.
Kortárs erdélyi magyar szerző, Karácsonyi Zsolt regénye alapján készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
A szenátus kinevezte a Román Kulturális Intézet (ICR) új vezetőségét keddi ülésén.
Premierre készül a Kolozsvári Magyar Opera: Anger Ferenc rendezésében mutatják be Giuseppe Verdi Nabucco című operáját. Az előadást a tervek szerint Erdély több városában láthatja a közönség.
Rendezői pályafutásáért Életműdíjjal tüntette ki Tompa Gábort, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Román Színházi Szövetség (UNITER).
Bírálta Cannes-ból való visszatérése után a román államot Cristian Mungiu filmrendező, aki Fjord című filmjével Arany Pálmát nyert a filmfesztivál szombat esti díjkiosztó gáláján.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Először találkozik erdélyi olvasóival Krasznahorkai László, aki június 2-án, kedden Marosvásárhelyen vesz részt író–olvasó találkozón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!