
2010. november 23., 10:412010. november 23., 10:41
A Philharmonia Hungarica szimfonikus zenekar Rozsnyai Zoltán karmester vezetésével alakult meg az ötvenes évek végén Ausztriában, Doráti Antal és Yehudi Menuhin patronálásával meghódította szinte az egész világot. De hiába lettek világhírűek, otthon a rádió nem játszotta felvételeiket, a magyar lexikonokból kihúzták a nevüket, s a rendszerváltozásig tiltólistán voltak, nem léphettek fel. A dokumentumfilm az elhallgatott zenekar megalakulásától megszűnéséig követi az emigráns zenészek útját. A disszidens banda „bűne” csupán annyi volt: muzsikáltak…
A zenekar története méltó a megfilmesítésre: rádióban tettek közzé felhívást, hogy muzsikusokat keresnek az újonnan alakuló zenekarba. Több mint százan jelentkeztek a korszak meghatározó magyar zenekaraiból emigrált művészek közül. Olyan szervezetek támogatták őket, mint a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság, az amerikai Rockefeller és Ford Alapítvány, valamint a francia Kultúra a Szabadságért.
A zenekar gazdasági vezetője, Csobádi Péter a Psalmus Hungaricus című Kodály-mű mintájára javasolta a Philharmonia Hungarica nevet, amelyet 1957 elején vettek fel. Yehudi Menuhin hegedűművész azzal is melléjük állt, hogy szólófellépéseket vállalt velük. Az ugyancsak emigráns karmestert, Doráti Antalt tiszteletbeli elnökké választották.
Rozsnyai mellett Ungár Tamás másodkarmesterként segítette tevékenységüket. A bécsi Konzerthausban 1957. május 28-án debütáltak, hatalmas sikert aratva, Starker János csellóművész vendégszereplésével. Sikert sikerre halmoztak. Hatalmas változást jelentett a zenekar életében a Ruhr-vidéki bányászváros, Marl, ahol állandó próbatermet kaptak, s a tagoknak még lakásokat is építettek. Amikor Rozsnyai elment New Yorkba, helyét a görög Miltiadesz Caridisz vette át.
A menekült zenekar két évtizeden át tartó sikerszériája következett ezután. Európai és amerikai turnék sokasága, a düsseldorfi és kölni operaházak állandó vendégei voltak, s megannyi lemezfelvételt készítettek – a magyar zenekultúra nagyköveteiként. Leghíresebb a 48 lemezből álló, számos díjat nyert Joseph Haydn-kollekció, amely a zeneszerzőnek mind a 104 szimfóniáját tartalmazza, és amelyen szintén Doráti Antal vezényelt.
A fényes karriernek a pénztelenség vetett véget. A hetvenes évek közepétől elapadtak forrásaik, ugyanis a német állam 2001-ben megszüntette támogatásukat. Az új karmesterek sem váltak be, így 2001. április 22-én Düsseldorfban elbúcsúztak a maroknyi közönségtől, a kétezer férőhelyes koncertteremben mindössze 150-en ültek. Ebben az évben már posztumusz kapta meg a 45 éves zenekar az Európai Kultúráért díjat.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.