
2011. július 25., 08:172011. július 25., 08:17
A Nyolcak csoporttá szerveződésének előzményeibe, kiállításaik történetébe, az alkotókat körüllengő pezsgő szellemi életbe és a bohémtanyák világába is bepillantást enged a budapesti Szépművészeti Múzeum megbízásából készült, A Nyolcak nyomában című dokumentumfilm, amelyet kedden mutatnak be Budapesten. Májusban nyílt meg a Szépművészeti Nyolcak című kiállítása, hogy a nagyközönséggel is megismertesse a századelő magyar festészetének európai integrációját leginkább meghatározó, progresszív magyar művészcsoport történetét.
A Nyolcak tagjai (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos) a 20. század első évtizede körül, főként a francia modern festészettől inspirálva hozták létre művészeti csoportjukat. A Nyolcak rövid fennállásának időszakában az irodalom, a zene és a képzőművészet legjobbjai találtak egymásra, szellemi szövetségesük volt többek között Ady és Bartók is. A szeptember 12-eig látogatható kiállítás közönsége jelenleg is láthat egy 13 perces kisfilmet, de az alkotók már korábban úgy gondolták, hogy a művészcsoport története egész filmet kíván – mondta Szalay Péter rendező korábban az MTI-nek.
A 61 perces, HD formátumban, angol felirattal elkészített film számos bohém történet mellett feleleveníti többek közt, miként fosztották meg Tihanyit bajuszától, hogyan került elő Czóbel képe Párizsban, és mi lett Kernstok nyergesújfalui villájával.
Az oknyomozó-ismeretterjesztő dokumentumfilm alkotói (Szalay Péter mellett Nagy Ernő operatőr, Barki Gergely és Schilling Sára művészettörténészek, valamint további felkért szakértők, mint Passuth Krisztina, Rockenbauer Zoltán és Molnos Péter) végigjárva a Nyolcakhoz köthető legfontosabb helyszíneket több olyan adatra, dokumentumra, sőt műtárgyra bukkantak nyomozásuk során, amelyek eddig ismeretlenek voltak a kutatók előtt. A stáb a művészcsoport tevékenységének legfontosabb színterein, Párizsban, Nyergesújfalun, Körtvélyesen és számos budapesti helyszínen forgatott. A kor légkörének megidézését archív rádiós interjúk, korabeli mozgóképek és számos fennmaradt dokumentum teszi hitelessé.
A Szépművészeti megbízásából készült alkotást kedden este mutatják be a múzeum Dór Piramisában kialakított moziteremben. A bemutatót kerekasztal-beszélgetés követi a múzeum igazgatója, Baán László, valamint Barki Gergely, Schilling Sára és Szalay Péter részvételével. A beszélgetést Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese vezeti, díszvendégként Peter Vergót, az Essexi Egyetem Művészettörténet Tanszékének professzorát hívták meg. Mint a Szépművészeti Múzeum közölte, a bemutatót követően a film a Nyolcak című kiállításon tekinthető meg, illetve a DVD-n is megvásárolható lesz a múzeumi boltban.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!