2007. február 21., 00:002007. február 21., 00:00
Mit jelent Önnek a MagyarJátékszíni Társaság elismerése?
Soha nem kaptam díjat, deeszembe sem jutott, hogy a munkámat, amit nagyon szerettem,díjazhatják is. Nagyon meglepődtem, amikor értesültemarról, hogy engem tartottak a legméltóbbnak azelismerésre. Nem is gondoltam eddig, hogy kitüntethetneka marosvásárhelyi színházhoz valóhűségemért.
Volt-e olyan pillanat a pályafutásasorán, amikor azt fontolgatta, hogy esetleg másszínháznál próbáljon szerencsét?
Eszem ágában sem voltelmenni innen. Megszakítás nélkül, 44 évetjátszottam Marosvásárhelyen. Nem hiszem, hogytaláltam volna még egy ilyen színházatabban az időben Erdélyben, mint amilyen a marosvásárhelyiSzékely Színház volt. Méhkashozhasonlított, és aki idekerült, az azt hitte, innenmár csak a budapesti Nemzeti Színház a következőlépcsőfok. Közben 18 évig tanárkéntdolgoztam a népművészeti iskolában ésműkedvelő csoportoknál.
Honnan indult, mikor döntötteel, hogy színész lesz?
Mezőmadarason születtem1931-ben, kis idő múlva Vásárhelyre költöztünk.Néhány évig itt jártam iskolába,majd innen Székesre kerültünk, egy közeli kisfaluba, onnan mentem főiskolára Kolozsvárra. A pályámúgy kezdődött, hogy a székesi földesúrleánya Zeno Vancea zeneszerzőhöz ment feleségül,így sok időt töltöttek Székesen. Egyikévben, húsvétkor előadtuk a Ludas Matyit – énvoltam Döbrögi –, amit ők is megnéztek.Ugyanebben az évben, ősszel, zabcséplés közbenodajött hozzám Zeno Vancea és megkérdezte:akarok-e színész lenni? Hogyne – mondtam –, demiként? Egy cédulával elküldött aKultúrpalotába, ahol tehetségkutatóbizottság vizsgáztatott – köztük TompaMiklós, Szabó Ernő, Chilf Miklós –, olyasmivolt ez akkoriban, mint most a Médiabefutó. Szavaltamegy Ady-verset, majd két hét múlva felvételiztemKolozsváron az egyetemre. A Mátyás-házbantartott felvételin is szavaltam, és improvizációsgyakorlatot mutattam be. Felvettek.
A szülei mit szóltak ehhez?
Édesanyám nevelt, büszkevolt rám. Első alkalommal a Mézes kalácsbanjátszottam, édesanyám eljött a színházba.Az első sorban ült, és mikor a belépőténekeltem, hangosan odaszólt a közönséghez:látják, ez az én fiam! Nemcsak operettekbenléptem fel, hanem nótaesteken is. A főiskolánaz énektanárom biztatott, hogy legyek énekes,mert olyan a baritonom, amilyen nem volt akkor az operánál.De én inkább a színháználmaradtam.
Volt kedvenc szerepe?
Minden szerepemet szerettem, akétmondatostól az ötvenoldalasig. Tudniillikegyetlen beugró színésze voltam a társulatnak,akit bármikor felkérhettek, és aki rövididő alatt is felkészült. Persze berzenkedtem néha,amikor osztották a szerepeket, hogy rám miértnem gondoltak, és csak akkor jutok eszükbe, mikor valakihelyett be kell ugrani. Nem tehettem meg, hogy bármit isvisszautasítsak, ahhoz túlságosan szerettem aszínházat.
Ki volt az a rendező, akivel leginkábbegyütt tudott dolgozni?
Szabó Ernő. Amikor próbált– ha nem is szerepeltem az előadásban –, beültem anézőtérre, és figyeltem, hogyan dolgozik. Õnemcsak nagyszerű rendező volt, de nagy színész is,aki egyetlen mozdulatával, gesztusával mindentelmondott. Tompa Miklóssal és más rendezőkkelis sokat dolgoztam.
Ha visszatekint az elmúltévtizedekre, elégedett pályafutásával?
Ne tűnjön szerénytelenségnek,de meg vagyok elégedve magammal, azzal, ahogyan, amit ésamennyit dolgoztam. Azt kívánom csak, hogy mindenszínművész úgy szeresse a színházat,ahogy én szerettem, és olyan odaadással végezzea munkáját, ahogy én tettem.
A. E.
Kitüntetésekszínművészeknek
Horányi László, aMagyar Játékszíni Társaság elnökema Hűségdíjat ad át SepsiszentgyörgyönLászló Károlynak, a Tamási ÁronSzínház művészének. A hétvégénugyanakkor három erdélyi színművészvehette át Budapesten a Szentgyörgyi István-díjat:a Marosvásárhelyen élő nyugalmazott művész,Elekes Emma – a szatmárnémeti társulat egyikalapító színésze; Boér Ferenc, aKolozsvári Állami Magyar Színház,valamint Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási ÁronSzínház művésze. Az életműdíjkéntszámon tartott díjat a kilencvenes évek elejéna Székely Kör alapította.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.