2007. február 21., 00:002007. február 21., 00:00
Mit jelent Önnek a MagyarJátékszíni Társaság elismerése?
Soha nem kaptam díjat, deeszembe sem jutott, hogy a munkámat, amit nagyon szerettem,díjazhatják is. Nagyon meglepődtem, amikor értesültemarról, hogy engem tartottak a legméltóbbnak azelismerésre. Nem is gondoltam eddig, hogy kitüntethetneka marosvásárhelyi színházhoz valóhűségemért.
Volt-e olyan pillanat a pályafutásasorán, amikor azt fontolgatta, hogy esetleg másszínháznál próbáljon szerencsét?
Eszem ágában sem voltelmenni innen. Megszakítás nélkül, 44 évetjátszottam Marosvásárhelyen. Nem hiszem, hogytaláltam volna még egy ilyen színházatabban az időben Erdélyben, mint amilyen a marosvásárhelyiSzékely Színház volt. Méhkashozhasonlított, és aki idekerült, az azt hitte, innenmár csak a budapesti Nemzeti Színház a következőlépcsőfok. Közben 18 évig tanárkéntdolgoztam a népművészeti iskolában ésműkedvelő csoportoknál.
Honnan indult, mikor döntötteel, hogy színész lesz?
Mezőmadarason születtem1931-ben, kis idő múlva Vásárhelyre költöztünk.Néhány évig itt jártam iskolába,majd innen Székesre kerültünk, egy közeli kisfaluba, onnan mentem főiskolára Kolozsvárra. A pályámúgy kezdődött, hogy a székesi földesúrleánya Zeno Vancea zeneszerzőhöz ment feleségül,így sok időt töltöttek Székesen. Egyikévben, húsvétkor előadtuk a Ludas Matyit – énvoltam Döbrögi –, amit ők is megnéztek.Ugyanebben az évben, ősszel, zabcséplés közbenodajött hozzám Zeno Vancea és megkérdezte:akarok-e színész lenni? Hogyne – mondtam –, demiként? Egy cédulával elküldött aKultúrpalotába, ahol tehetségkutatóbizottság vizsgáztatott – köztük TompaMiklós, Szabó Ernő, Chilf Miklós –, olyasmivolt ez akkoriban, mint most a Médiabefutó. Szavaltamegy Ady-verset, majd két hét múlva felvételiztemKolozsváron az egyetemre. A Mátyás-házbantartott felvételin is szavaltam, és improvizációsgyakorlatot mutattam be. Felvettek.
A szülei mit szóltak ehhez?
Édesanyám nevelt, büszkevolt rám. Első alkalommal a Mézes kalácsbanjátszottam, édesanyám eljött a színházba.Az első sorban ült, és mikor a belépőténekeltem, hangosan odaszólt a közönséghez:látják, ez az én fiam! Nemcsak operettekbenléptem fel, hanem nótaesteken is. A főiskolánaz énektanárom biztatott, hogy legyek énekes,mert olyan a baritonom, amilyen nem volt akkor az operánál.De én inkább a színháználmaradtam.
Volt kedvenc szerepe?
Minden szerepemet szerettem, akétmondatostól az ötvenoldalasig. Tudniillikegyetlen beugró színésze voltam a társulatnak,akit bármikor felkérhettek, és aki rövididő alatt is felkészült. Persze berzenkedtem néha,amikor osztották a szerepeket, hogy rám miértnem gondoltak, és csak akkor jutok eszükbe, mikor valakihelyett be kell ugrani. Nem tehettem meg, hogy bármit isvisszautasítsak, ahhoz túlságosan szerettem aszínházat.
Ki volt az a rendező, akivel leginkábbegyütt tudott dolgozni?
Szabó Ernő. Amikor próbált– ha nem is szerepeltem az előadásban –, beültem anézőtérre, és figyeltem, hogyan dolgozik. Õnemcsak nagyszerű rendező volt, de nagy színész is,aki egyetlen mozdulatával, gesztusával mindentelmondott. Tompa Miklóssal és más rendezőkkelis sokat dolgoztam.
Ha visszatekint az elmúltévtizedekre, elégedett pályafutásával?
Ne tűnjön szerénytelenségnek,de meg vagyok elégedve magammal, azzal, ahogyan, amit ésamennyit dolgoztam. Azt kívánom csak, hogy mindenszínművész úgy szeresse a színházat,ahogy én szerettem, és olyan odaadással végezzea munkáját, ahogy én tettem.
A. E.
Kitüntetésekszínművészeknek
Horányi László, aMagyar Játékszíni Társaság elnökema Hűségdíjat ad át SepsiszentgyörgyönLászló Károlynak, a Tamási ÁronSzínház művészének. A hétvégénugyanakkor három erdélyi színművészvehette át Budapesten a Szentgyörgyi István-díjat:a Marosvásárhelyen élő nyugalmazott művész,Elekes Emma – a szatmárnémeti társulat egyikalapító színésze; Boér Ferenc, aKolozsvári Állami Magyar Színház,valamint Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási ÁronSzínház művésze. Az életműdíjkéntszámon tartott díjat a kilencvenes évek elejéna Székely Kör alapította.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.