Fotó: Furu Árpád
A Romániai Építészkamara díjazta Kolozsvár egyik legrégebbi épületének, a Vallásszabadság Házaként működő volt unitárius püspöki palotának a felújítását. Az elismerést Furu Xéniának, a munkálatok építészének adták át az Országos Építészeti Biennálé keretében Nagyváradon. Az elismerésről és a felújításról Furu Xéniát kérdeztük.
2018. október 19., 10:572018. október 19., 10:57
2018. október 19., 11:522018. október 19., 11:52
A kolozsvári volt unitárius püspöki palota, a Vallásszabadság Házaként működő közösségi tér felújításáért kapott rangos elismerést Furu Xénia, a restaurálási munkálatok építésze. Az Országos Építészeti Biennálé egyik elismerését a Romániai Építészkamara szakmai bizottsága ítélte oda.
a biennálé ugyanis vándorrendezvény-sorozat, amelynek keretében összesen 12 szekcióban, több városban osztanak ki elismeréseket október folyamán az idén megvalósult építészeti érdemekért.
A 14. század végén, 15. század elején épült, júliusban közösségi térként átadott impozáns ingatlan letűnt korok építészettörténeti lenyomatait őrzi, Kolozsvár és egész Erdély szempontjából jelentős kultúrtörténeti leleteket, nem is sejtett középkori, reneszánsz kori, barokk kori emlékeket sorakoztat fel.
„Tulajdonképpen a felújítás kapta a díjat, és mivel az építészeti kamara díja, egy építésznek ítélik oda, de a munkát és a tervet soktagú, nagy csapat végezte. Ki is emelték az értékelésben, hogy a munkát rendkívül alapos kutatás előzte meg, sokrétű, sokszintű terv volt: statikusoktól, bútorrestaurátorokig és a nyílászáró-restaurátorokig szép számmal vettek részt szakemberek ebben a munkában” – fogalmazott az építész. Hozzátette, külön örültek annak, hogy az építészeti kamara kinevezett bizottsága észrevette és díjazta ezt a sokrétűséget. A biennálén idén növelték meg az elismerések szekcióinak számát 12-re, korábban csak 6 szekcióban ítéltek díjakat. Furu Xénia kifejtette,
Fotó: Furu Árpád
„Kétévente ítélik oda ezeket a díjakat, nem túl sűrűn osztják ki. A mi díjunk elnevezésében benne van, hogy olyan műemlék épület helyreállításáért adják, ami visszakerült a köz használatába. Itt megköszönöm a Magyar Unitárius Egyháznak, hogy megnyitotta az épületet a nagyközönség számára: már nem püspöki lakásként folytatja életét az ingatlan, hanem közösségi térként” – fogalmazott a díjazott.
Kérdésünkre, hogy a 2009 óta tartó felújítási folyamatból építészként mit emelne ki, mire emlékszik legszívesebben, Furu Xénia elmondta, felméréssel kezdődött a munka, az első tervet Guttmann Szabolcs csapata készítette el, az ő tervük alapján indult el kis büdzsével a felújítás, 4-5 évig tartott az állapot, amíg nem volt elegendő pénze az egyháznak a felújításra. „Ez alatt az idő alatt kutatások folytak, én 2015-től vettem át a tervet, és készítettem elő a mostani állapotra. Ami a legizgalmasabb volt számomra, hogy naponta részt vehettem a kivitelezésben, és rendkívül érdekfeszítő volt, hogy sorra bukkantak elő a kultúrtörténeti, régészeti leletek. Sikerélményként éltem meg, hogy annak ellenére, hogy egy polgárház kutatása nagyon nehézkes, sikerült a különböző korok lenyomatait felfedezni a munkálatok során” – mondta el az építész. Hozzátette, külön öröm volt számára, hogy olyan személyekkel dolgozhatott együtt, akik sokat tettek azért, hogy megvalósuljon az épület jelenlegi állapota.
A biennálé honlapján hosszú lista olvasható a restaurálásban részt vevők nevével, Furu Xénia a csapat tagjai közül megemlítette Guttmann Szabolcs és Wagner Péter építészt, Dáné Rozália mérnököt, a kivitelezők közül a Libra Kft.-t és az IIT Construcții nevű vállalkozást. A biennálé keretében egyébként több magyar szakembert, építészt is díjaztak munkájáért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három erdélyi művész vehette át Budapesten a Színikritikusok Díját: a legjobb férfi főszereplőnek, a legjobb női mellékszereplőnek és a legjobb zeneszerzőnek járó elismeréseket kapták.
Bartha Borókáé a Kaszás Attila-díj! – újságolta az örömhírt a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Facebook-oldalán. Bartha Boróka négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyzett a rangos elismerésért.
Csíkszeredában, a Kolozsvári Magyar Opera mini-évadának részeként szeptember 30-án és október 1-jén, két napon át mesterkurzust tart Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje.
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!