Fotó: Furu Árpád
A Romániai Építészkamara díjazta Kolozsvár egyik legrégebbi épületének, a Vallásszabadság Házaként működő volt unitárius püspöki palotának a felújítását. Az elismerést Furu Xéniának, a munkálatok építészének adták át az Országos Építészeti Biennálé keretében Nagyváradon. Az elismerésről és a felújításról Furu Xéniát kérdeztük.
2018. október 19., 10:572018. október 19., 10:57
2018. október 19., 11:522018. október 19., 11:52
A kolozsvári volt unitárius püspöki palota, a Vallásszabadság Házaként működő közösségi tér felújításáért kapott rangos elismerést Furu Xénia, a restaurálási munkálatok építésze. Az Országos Építészeti Biennálé egyik elismerését a Romániai Építészkamara szakmai bizottsága ítélte oda.
a biennálé ugyanis vándorrendezvény-sorozat, amelynek keretében összesen 12 szekcióban, több városban osztanak ki elismeréseket október folyamán az idén megvalósult építészeti érdemekért.
A 14. század végén, 15. század elején épült, júliusban közösségi térként átadott impozáns ingatlan letűnt korok építészettörténeti lenyomatait őrzi, Kolozsvár és egész Erdély szempontjából jelentős kultúrtörténeti leleteket, nem is sejtett középkori, reneszánsz kori, barokk kori emlékeket sorakoztat fel.
„Tulajdonképpen a felújítás kapta a díjat, és mivel az építészeti kamara díja, egy építésznek ítélik oda, de a munkát és a tervet soktagú, nagy csapat végezte. Ki is emelték az értékelésben, hogy a munkát rendkívül alapos kutatás előzte meg, sokrétű, sokszintű terv volt: statikusoktól, bútorrestaurátorokig és a nyílászáró-restaurátorokig szép számmal vettek részt szakemberek ebben a munkában” – fogalmazott az építész. Hozzátette, külön örültek annak, hogy az építészeti kamara kinevezett bizottsága észrevette és díjazta ezt a sokrétűséget. A biennálén idén növelték meg az elismerések szekcióinak számát 12-re, korábban csak 6 szekcióban ítéltek díjakat. Furu Xénia kifejtette,
Fotó: Furu Árpád
„Kétévente ítélik oda ezeket a díjakat, nem túl sűrűn osztják ki. A mi díjunk elnevezésében benne van, hogy olyan műemlék épület helyreállításáért adják, ami visszakerült a köz használatába. Itt megköszönöm a Magyar Unitárius Egyháznak, hogy megnyitotta az épületet a nagyközönség számára: már nem püspöki lakásként folytatja életét az ingatlan, hanem közösségi térként” – fogalmazott a díjazott.
Kérdésünkre, hogy a 2009 óta tartó felújítási folyamatból építészként mit emelne ki, mire emlékszik legszívesebben, Furu Xénia elmondta, felméréssel kezdődött a munka, az első tervet Guttmann Szabolcs csapata készítette el, az ő tervük alapján indult el kis büdzsével a felújítás, 4-5 évig tartott az állapot, amíg nem volt elegendő pénze az egyháznak a felújításra. „Ez alatt az idő alatt kutatások folytak, én 2015-től vettem át a tervet, és készítettem elő a mostani állapotra. Ami a legizgalmasabb volt számomra, hogy naponta részt vehettem a kivitelezésben, és rendkívül érdekfeszítő volt, hogy sorra bukkantak elő a kultúrtörténeti, régészeti leletek. Sikerélményként éltem meg, hogy annak ellenére, hogy egy polgárház kutatása nagyon nehézkes, sikerült a különböző korok lenyomatait felfedezni a munkálatok során” – mondta el az építész. Hozzátette, külön öröm volt számára, hogy olyan személyekkel dolgozhatott együtt, akik sokat tettek azért, hogy megvalósuljon az épület jelenlegi állapota.
A biennálé honlapján hosszú lista olvasható a restaurálásban részt vevők nevével, Furu Xénia a csapat tagjai közül megemlítette Guttmann Szabolcs és Wagner Péter építészt, Dáné Rozália mérnököt, a kivitelezők közül a Libra Kft.-t és az IIT Construcții nevű vállalkozást. A biennálé keretében egyébként több magyar szakembert, építészt is díjaztak munkájáért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!