Csontváry Kosztka Tivadar műveiből első alkalommal rendeztek kiállítást Erdélyben, a Csíki Székely Múzeumban. Ez alkalomból indított sorozatunkban az életmű néhány érdekességét osztjuk meg olvasóinkkal.
2016. június 23., 18:122016. június 23., 18:12
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a magyar festészet történetének legkülönösebb figurája. Sokan felteszik a kérdést: a világutazó művész hogyan választotta meg úti céljait, illetve milyen lehetett a munkamódszere? Az előző századforduló nagy vívmánya a mozgókép volt, a filmek illetve a vetített diapozitívok, amelyek egyebek közt a magyar és balkáni tájakról szóltak, nagy hatással voltak az akkori emberekre. Csontváryt moziélménye is segítette abban, hogy megszületett a Vihar a nagy Hortobágyon című festmény.
A hortobágyi kép keletkezéstörténete dokumentálható a legpontosabban. 1902-ben Haranghy György fotóművész Hortobágyról készült fotóit és mozgóképeit bemutatták a budapesti Uránia Magyar Tudományos Színházban, 1903-ban pedig Csontváry a fotóművészhez írt levelében a hortobágyi puszta főmotívumáról érdeklődik. Még ebben az évben megfesti az említett képet, az egyes motívumok megjelenítésében Haranghy fotóit is alapul vette. Szintén 1903-ban indult útnak a művész Boszniába és Hercegovinába, megfesteni a nagy természeti témákat.
Keleti utazásainak állomásai sem voltak véletlenszerűek: korabeli útikönyveket tanulmányozott, közkézen forgó képeslapok, illusztrációk vizuális üzenete ejtette rabul képzeletét. Minden bizonnyal sok egzotikus helyszínen járt, keresve „a nagy motívumot”, azonban okkal feltételezzük, hogy hatalmas vásznait fényképek és helyszíni színvázlatok alapján egy csendesebb helyen festette meg. Ezzel nem volt egyedül, ugyanis olyan kortárs sztárok használták a fotográfia segítségét, mint Mednyánszky, Ferenczy, Rippl-Rónai vagy éppen Munkácsy.
A Csontváry-képek Erdélyben című tárlat augusztus 20-áig tekinthető meg Csíkszeredában. A múzeum keddtől vasárnapig délelőtt 9 és délután 6 óra között tart nyitva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!