
Csontváry Kosztka Tivadar műveiből első alkalommal rendeztek kiállítást Erdélyben, a Csíki Székely Múzeumban. Ez alkalomból indított sorozatunkban az életmű néhány érdekességét osztjuk meg olvasóinkkal.
2016. június 23., 18:122016. június 23., 18:12
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a magyar festészet történetének legkülönösebb figurája. Sokan felteszik a kérdést: a világutazó művész hogyan választotta meg úti céljait, illetve milyen lehetett a munkamódszere? Az előző századforduló nagy vívmánya a mozgókép volt, a filmek illetve a vetített diapozitívok, amelyek egyebek közt a magyar és balkáni tájakról szóltak, nagy hatással voltak az akkori emberekre. Csontváryt moziélménye is segítette abban, hogy megszületett a Vihar a nagy Hortobágyon című festmény.
A hortobágyi kép keletkezéstörténete dokumentálható a legpontosabban. 1902-ben Haranghy György fotóművész Hortobágyról készült fotóit és mozgóképeit bemutatták a budapesti Uránia Magyar Tudományos Színházban, 1903-ban pedig Csontváry a fotóművészhez írt levelében a hortobágyi puszta főmotívumáról érdeklődik. Még ebben az évben megfesti az említett képet, az egyes motívumok megjelenítésében Haranghy fotóit is alapul vette. Szintén 1903-ban indult útnak a művész Boszniába és Hercegovinába, megfesteni a nagy természeti témákat.
Keleti utazásainak állomásai sem voltak véletlenszerűek: korabeli útikönyveket tanulmányozott, közkézen forgó képeslapok, illusztrációk vizuális üzenete ejtette rabul képzeletét. Minden bizonnyal sok egzotikus helyszínen járt, keresve „a nagy motívumot”, azonban okkal feltételezzük, hogy hatalmas vásznait fényképek és helyszíni színvázlatok alapján egy csendesebb helyen festette meg. Ezzel nem volt egyedül, ugyanis olyan kortárs sztárok használták a fotográfia segítségét, mint Mednyánszky, Ferenczy, Rippl-Rónai vagy éppen Munkácsy.
A Csontváry-képek Erdélyben című tárlat augusztus 20-áig tekinthető meg Csíkszeredában. A múzeum keddtől vasárnapig délelőtt 9 és délután 6 óra között tart nyitva.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!