Csontváry Kosztka Tivadar műveiből első alkalommal rendeztek kiállítást Erdélyben, a Csíki Székely Múzeumban. Ez alkalomból indított sorozatunkban az életmű néhány érdekességét osztjuk meg olvasóinkkal.
2016. június 23., 18:122016. június 23., 18:12
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a magyar festészet történetének legkülönösebb figurája. Sokan felteszik a kérdést: a világutazó művész hogyan választotta meg úti céljait, illetve milyen lehetett a munkamódszere? Az előző századforduló nagy vívmánya a mozgókép volt, a filmek illetve a vetített diapozitívok, amelyek egyebek közt a magyar és balkáni tájakról szóltak, nagy hatással voltak az akkori emberekre. Csontváryt moziélménye is segítette abban, hogy megszületett a Vihar a nagy Hortobágyon című festmény.
A hortobágyi kép keletkezéstörténete dokumentálható a legpontosabban. 1902-ben Haranghy György fotóművész Hortobágyról készült fotóit és mozgóképeit bemutatták a budapesti Uránia Magyar Tudományos Színházban, 1903-ban pedig Csontváry a fotóművészhez írt levelében a hortobágyi puszta főmotívumáról érdeklődik. Még ebben az évben megfesti az említett képet, az egyes motívumok megjelenítésében Haranghy fotóit is alapul vette. Szintén 1903-ban indult útnak a művész Boszniába és Hercegovinába, megfesteni a nagy természeti témákat.
Keleti utazásainak állomásai sem voltak véletlenszerűek: korabeli útikönyveket tanulmányozott, közkézen forgó képeslapok, illusztrációk vizuális üzenete ejtette rabul képzeletét. Minden bizonnyal sok egzotikus helyszínen járt, keresve „a nagy motívumot”, azonban okkal feltételezzük, hogy hatalmas vásznait fényképek és helyszíni színvázlatok alapján egy csendesebb helyen festette meg. Ezzel nem volt egyedül, ugyanis olyan kortárs sztárok használták a fotográfia segítségét, mint Mednyánszky, Ferenczy, Rippl-Rónai vagy éppen Munkácsy.
A Csontváry-képek Erdélyben című tárlat augusztus 20-áig tekinthető meg Csíkszeredában. A múzeum keddtől vasárnapig délelőtt 9 és délután 6 óra között tart nyitva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!