2009. február 16., 09:352009. február 16., 09:35
A Rohamot 2005-ben indították útjára azzal a céllal, hogy felfrissítsék az irodalmi magazinok világát – mondta Korchma Zsombor főszerkesztő. „Azon gondolkodtunk, hogyan lehet a vizualitást kicsit jobban becsempészni az irodalmi, kulturális magazinokba. Minden szám kísérlet arra, hogyan lehet a képet és szöveget elegyíteni a Nyugaton népszerű, nálunk azonban kevésbé ismert képregényen keresztül. A lapok egyharmadát ezért művészi képregények teszik ki” – ismertette a budapesti főszerkesztő.
Mint mondta, irodalmárok hozták létre a lapot, majd rájuk találtak a grafikusok, elsősorban Szöllősi Géza és Stark Attila, és mára már a képzőművészek tartják kézben a kiadványt. A Rohamot ingyenesen terjesztik: a kiadói egyesület 50–60 tagja fedezi a költségeket. A magazinnak negyedévenként kellene megjelennie, de eddig évente csak 3-3 számot sikerült tető alá hozniuk. Korchma Zsombor kocsmaújságnak tekinti a budapesti Révay-sörözőben szerkesztett lapot, és mint mondta, örömükre szolgál, hogy egyre több az erdélyi szerzőjük: Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba, újabban Fehér Csaba, a vásárhelyi bábszínház munkatársa is közöl a Roham hasábjain.
Nagy egymásra találásnak mondta a főszerkesztő a bajai származású Stark Attilával való kapcsolatuk létrejöttét. A Roham Kulturális Egyesület adta ki a grafikus Kulo City címmel megjelent első kötetét is, amely egy képes napló, Stark egyetemi éveinek a lenyomata. A képzőművészt „sokkszerűen érte Budapest: italmérésekben töltötte a napjait, józan pillanataiban rajzolt” – állította Korchma, aki szerint Stark második kötete, a Bélváros már részben elment a festmények irányába, de alapjában véve szintén képregény. „Kávézói kötet, amelyet iddogálás, beszélgetés közben kell nézegetni” – adott használati utasítást a szellemes, látványos, képregényszerű kiadványhoz a főszerkesztő.
A G. Caféban november óta látható a Roham köré csoportosuló grafikusok alkotásaiból nyílt, javarészt képregényeket felvonultató tárlat. A munkákat a napokban Székelyudvarhelyen, az ottani G. Caféban is kiállítják.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.