
Fotó: Krónika
2007. február 22., 00:002007. február 22., 00:00
A lassú és a frisscsárdásnál a teremben tartózkodótöbbi gyermek a nézőtéren, a színpad előttperdült táncra, őket csak a farsangi jelenet – alóvásár és Illés szekerénekbevontatása – zavarta meg a spontán „előadásban”.A Csillagocska Alapítvány által működtetettnéptánccsoport egy éve szervezett előszörtéltemető előadást ugyanezen a színpadon, ahatalmas sikeren felbuzdulva vállalkoztak az idei bemutatóra.A felcsíki táncokra azért esett a választásuk,mert a váradi táncosok többször jártakazon a vidéken, megszerették az ottani pörgős,vidám táncokat. Ezek zömét SándorCsabától tanulták, a színpadraalkalmazásban Dimény Levente színművészsegített. A talpalávalót az előadásonKicsi és társai húzták, a táncházbanpedig a Csillagocska zenekar muzsikált.
Az alapítvány anagyvárad-réti templom alagsorában kilenc évvelezelőtt gyermektáncház beindításávalkezdte a munkát. Míg kezdetben elég kevésérdeklődő akadt, most már több mint kétszázanlátogatják a táncházaikat. A rendszeresentáncolni járó gyerekekből, fiatalokbólverbuválódott hat évvel ezelőtt a tánccsoportis, később pedig beindították be azutánpótláscsoportokat. A Csillagocska névalatt jelenleg négy tánccsoport működik, ezekbenösszesen 110-en táncolnak – nyilatkozta lapunknakBenedek Árpád, aki a csoport vezetésénkívül táncoktatással is foglalkozik. Mintelmondta, az alapítvány ma két néptáncoktatótfoglalkoztat főállásban, de szükség eseténmás szakembereket is bevonnak a munkába. Az élőzenéről most már maguk gondoskodnak: zenekartalapítottak, heti rendszerességgel ők biztosítjákaz élő zenét a táncházaikban, afellépéseken. A helyszínt a nagyvárad-rétireformátus egyházközség biztosítja,egyedüli gondot az jelenti, hogy kezdik „kinőni” a templomalagsorában található termet.
„Ez a vidék a legkorábbanpolgárosodottak közé tartozik, már elégrégóta nem lehet itt élő néphagyományrólbeszélni. A Csillagocska Alapítvány célja,hogy megkedveltesse a gyerekekkel a népi kultúrát”– nyilatkozta lapunknak Miklós János, a NagyváradNépi Együttes tagja. Mindehhez fontos, hogy a gyermekekmár óvodáskorban ismerkedjenek a népigyermekjátékokkal, mondókákkal, ez jóalapot jelentene később a néptáncelsajátításához.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.