A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Júlia, szép leány című előadását és a Csíki Kamarazenekar nyitóhangversenyét emelte ki az idei Csíkszeredai Városnapok programjából a város polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán.
2013. augusztus 05., 17:032013. augusztus 05., 17:03
„A népművészetre, hagyományőrzésre felépített szombat is nagyon színvonalas programot kínált. Talán az egész országban nincs példa arra, hogy a városnapokon egy teljes nap a hagyományőrzésről szóljon – fogalmazott az elöljáró a Székelyhon kérdésére. – Összességében abban is megerősödhettünk, hogy az a törekvés, amit évekkel ezelőtt elindított a szervezőcsapat Antal Attila alpolgármesterrel az élen, az most már tényleg beérett.\"
Ráduly emlékeztetett arra is, hogy a pityókafesztivál végén bemutatták a Márton Áron-szoborcsoport makettjét, amelyet a jövőre nézve fontos momentumként értékelt. Sárpátki Zoltán háromalakos szoborkompozícióját a polgármester reményei szerint a jövő évi városnapokon fel is avatják a Szabadság téren lobogó székely zászló helyén.
A Csíkszeredai Városnapok Szabadság téri színpadán szombat este mutatták be a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új táncjátékát, amely Nyírő József Júlia szép leány című művéből készült. A bemutató előtt tartották a Kosz Szilveszter Gyermek-néptáncfesztivált, majd a csíkszeredai Borsika néptánccsoport és a Fölszállott a páva közönségdíjasa, a balánbányai Ördögborda is fellépett. A Hargita Együttes produkciójában a Heveder zenekar muzsikált – de az éjfél körül kezdődő szabadtéri táncházban is ők húzták a talpalávalót.
Nyírő József a Júlia szép leány című színművét – amelyet a moldvai és székely néprajzi tájegységeken közismert azonos című népballada ihletett – éppen nyolcvan éve mutatták be először Csíkszeredában, 1933 augusztusában egy erdélyi turné állomásaként. A népköltészeti alkotásban a kertben virágot szedő lányhoz égi ösvényen érkezik egy „fodor fehér bárány a napot s a hódat szarva között hozván\", és elhívja a lányt a mennybe, a szüzek seregébe. Júlia elbúcsúzik anyjától, aki egy siratóének hangján meséli el lánya égbe menetelét.
Nyírő színművében a beteljesületlen tiszta szerelem a fő téma. A szentmártoni bíró fia, Jóska és a házukkal szemben lakó erdőpásztor leánya, Júlia igaz szerelméből nem köttethetik frigy, a bíró ugyanis a nagy birtokkal rendelkező Hajdú Péter lányát szemelte ki fiának. Jóska szembeszegül az apja akaratával, és bujdosni kényszerül. A határvédő székely katonák seregébe felveszik, de már az első csetepatéban golyó találja el, és meghal. Júlia megérzi kedvese halálát, nem tudja legyűrni bánatát, és magához szólítja az ég.
A Hargita Együttes új műsorában nagyon kevés a szöveg, a tánc nyelvén mesélik el a történetet. A Kelemen Szilveszter által rendezett produkcióban főképp székelyföldi táncokat (küküllőmenti, felcsíki) láthat a közönség, de cigányzene és egy napjainkban játszódó jelenet is színesíti. Az idei csíki városnapok koncertekkel és tűzijátékkal ért véget vasárnap este.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
szóljon hozzá!