2010. február 04., 10:082010. február 04., 10:08
Moszkvában a január 29-i évforduló alkalmából Csehov-napokat rendeztek, Egy szó Csehovról címmel tartottak nemzetközi konferenciát, amelyen a világ és Oroszország jeles színházi alkotói mondták el gondolataikat.
Köztudott, hogy a világ színpadain Csehov a legtöbbet játszott szerző, most azonban az Ogonyok című orosz lap feltárta, hogy a megfilmesített írók között is előkelő helyen áll: William Shakespeare után Charles Dickensszel holtversenyben a második, és Csehov az egyetlen orosz a nemzetközi toplistán. Egy felmérésben a megkérdezettek mintegy 20 százaléka a Cseresznyéskertet nevezte meg kedvenc Csehov-műveként.
Dmitrij Krimov rendező az évfordulóra Tararabumbija című előadásával készült, amely olyan, mint egy karneváli menet, amelyben Csehov-idézetek, az ismert csehovi szereplőkhöz, helyzetekhez kötődő asszociációk vonulnak fel szinte szöveg nélkül. Katonazenekar, gólyalábas nők, akik mindegyike egy-egy ismert mondatot ismételget, és/vagy énekel, nemesi birtok üvegezett, zárt verandája, amelyben párok táncolnak, s a nők kezében a dróton lebegő lepkék végül nekicsapódnak a veranda ablakainak.
Az előadásban egy „Osztrigák feliratú” vagonból emelik ki Csehov hatalmas bábuját – németországi halála után ilyen vagonban szállították haza holttestét –, s a bábut vivők fehér ruhájára Csehov-fotókat vetítenek. Amikor úgy tűnik, vége, az előadás szabad asszociációkba és szinte vígjátékba csap át: felbukkan egy szovjet szinkronúszó csapat, írók neveit lobogtató szovjet repülőgépek és a Nagyszínház küldöttsége: férfiakon és nőkön fehér harisnyanadrág, zakó sok-sok érdemrenddel, fejükön katonasapka, az idősebb férfiakon a harisnya alatt térdvédő. Mindez a kettéosztott nézőtér közepén felépített, hatalmas „futópadon” zajlik, amelyen a gumiszőnyeg változó sebességgel fut. A sokszorosan díjazott Krimov a világhírű Anatolij Efrosz rendező fia, s a Művészszínház szcenikusaként kezdte pályafutását.
Kétségtelenül a fesztivál legjobb és legtartalmasabb előadásai közé tartozik a Színházművészeti Stúdió Három év című, már nem új darabja. Szergej Zsenovacs rendező- ismert színházpedagógus színházát is főleg végzős hallgatóival alapította, s két éve van saját épületük, ahol minden egyes előadás emlékezetes élményt ad. A Három év című darabot Zsenovacs állította össze Csehov novelláiból.
Az évforduló körüli napokban számos külföldi színház is előadta Moszkvában Csehov-rendezéseit, és egyebek mellett bemutatták Karen Sahnazarov A 6-os számú kórterem című filmjét. Eltérően a színházi előadásoktól azonban ez utóbbi lesújtó kritikákat kapott.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.