A főszerepben Csatlós Lóránt, valamint Tasnádi-Sáhy Noémi és Balogh Attila a Csalóka szivárványban
Fotó: Vígh László Miklós/Szigligeti Színház
Vegyes érzéseket keltett a nézőben a 125 éve született Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabjából készült előadás, amelyet a hétvégén mutattak be a nagyváradi Szigligeti Színházban. Telihay Péter rendezése a Tamási-darab világától idegen elemeket is felsorakoztat, a színészi alakítások dicsérendőek.
2022. október 11., 09:422022. október 11., 09:42
2022. október 11., 09:482022. október 11., 09:48
Atombomba-nagyságrendű a 20. század egyik nagy felfedezése, az emberi lélek rejtelmeibe való betekinthetőség. Az ugyanis vitathatatlan, hogy miután az első majom földre ugrott, és ujjongva kiáltotta, hogy ember lett, egészen a mai bonyolult, szuperül fejlett világunkig az ember alapvető lelki jellemzői vajmi keveset változtak. A művészetek képviselői próbálkoztak ugyan különböző úton-módon feltárni a hozzáférhetetlen lelki zugokat, de a Sigmund Freud zseniális felfedezése nélkül, talán még ma sem tudnánk, hogy mindannyian valójában nem egy, hanem két ember vagyunk: a tudat és a tudatalatti által mozgatott, a legtöbbször erősen különböző két egyén. A freudi tudományos leírás földrengésszerűen megmozgatta az irodalmi tematikák rendszerét is, más szóval a külső, fizikai helyszíneket jórészt felváltotta a belső, lelki történéssor. Ebbe a trendbe illeszkedik be Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabja, amelyet a nagyváradi Szigligeti Színház választott előadásra a szerző születésének 125. évfordulója alkalmából. A premiert a hétvégén láthatta a váradi közönség.
Külön dicséretet érdemel a színház azért, hogy a megszokott és elvárt műsorfüzetek éveken át röplapokkal való helyettesítése úgy néz ki, véget ért, és ismét – ráadásul kétnyelvű – műsorfüzettel várták a közönséget. Örömmel olvashatta benne a néző Bozsódi-Nagy Orsolya interjúját Telihay Péter rendezővel, aki bevallása szerint az alábbi gondolat jegyében indult neki a munkának:
lehet, hogy pont abból születik majd valami, hogy egy diósgyőri proli és az itt születettek, akikhez közelebb áll Tamási világa, és sokkal többet tudnak róla, mint én, közösen hoznak létre egy produkciót.”
A produkció létrejött ugyan, de az Arisztotelész által kötelezőként előírt katarzis helyett bennem csak bosszankodást produkált, látva, hogy semmi nem képes megszüntetni ezt a jó ideje szokássá vált lótás-futást, kiabálást, rohangálást, a negyed-ötöd rangú amerikai revütáncok magamutogató ugrándozásait, aminek Tamási világához valóban semmi közük. És a túlcsorduló töltelék miatt kimaradt a lényeg: a címnek az értelmezése is.
Ez a látszólag egyszerű próbatétel viszont gyakorlatilag lehetetlen, hisz a közelinek látszó szivárvány nem emberközelben található. Ezt a lehetetlenséget bizonyítja Tamási darabja, az emberi lélekre kivetítve: Czintos Bálintnak nem tetszik a született státusa, úgy érzi, sokkal többre képes, mint földjének megművelése. Próbálja előbb a fiát kényszeríteni a felsőfokú iskolázottságra, ám neki más céljai volnának. Ilyen körülmények közt toppan be a hajdani barát, Kund Ottó, aki viszont bölcselőnek mondja magát, de ő is csalódott, és tulajdonképpen azért jött, hogy öngyilkos legyen. Sikerül is neki vízbe fúlnia, és ez a momentum lesz Czintos Bálint „átsétálása” a szivárvány alatt: összecseréli kettejük ruháit, mintha ő lenne a vízi hulla, az életben maradott pedig a nagy tudású bölcselő. Tehát látszólag beválik neki a folklorisztikus gondolat, de hamar kiderül, hogy mégsem. Elege lesz az alaptalan okoskodásokból, ismét Czintos Bálint akarna lenni, de hiába is öltözik be annak, azt már nem hiszi el neki senki. Egyetlen lehetősége maradt: eltűnni szem elől.
Tamási Áron Csalóka szivárvány című színműve nyitja a nagyváradi Szigligeti Színház bemutatóinak sorát a 2022/2023-as évadban.
A nagyváradi közönség hátha megértette Tamási üzenetét, de talán hiú a remény. Ludas ebben Szakács Ferenc díszlete is, hiszen a falusi környezetnek és az agyondrótozott-kütyüdömpingezett, elektronizált világnak semmi köze nem volt sem egymáshoz, sem a darabhoz, ahogy Babits Jónás könyve részletének sem, az egészhez.
Czintoshoz legközelebb áll nagybátyja, Samu bácsi, akinek Tamási által írott figuráját tovább árnyalja és gazdagítja Kardos M. Róbert, aki az egyszerű, helyi színfoltot adó Samu-figurából, valódi, klasszikus rezonőrt kreált, aki szeretné is Bálintot megmenteni az előrelátható csalódástól, ugyanakkor azt sem bánja, ha más, hasonló kitörési gondokkal küszködő fiatal tanul ebből a megcsalatott sorsból. Kár, hogy nem kérdezték meg a Samut játszó Kardostól is a műsorfüzetet készítők, mi a véleménye a szerepről és az egész előadásról. Érdekes lett volna azt is olvasni. Kíváncsiak vagyunk, hogyan vélekedik a közönség az előadásról. Paul Verlaine szavaival élve: „a többi, az literatúra!”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!