2011. február 14., 09:572011. február 14., 09:57
A kötet budapesti bemutatóján pénteken Bárdi Nándor történész elmondta, a hatvanas évek második felének és a hetvenes évek első felének Romániájáról magyarul eddig csak magyar diplomáciai forrásokból jelent meg válogatás.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének munkatársa elmondta, hogy Novák Csaba Zoltánnak a kötet elején olvasható tanulmánya szemléletében is újdonsággal szolgál az olvasónak. Mint emlékeztetett, a Nicolae Ceauşescu által vezetett Romániáról szólva korábban főként a román nemzet hatalmi túlsúlya, az „etnokratikus ideológia” volt hangsúlyos a történeti feldolgozásokban csakúgy, mint ahogy a diktatúra viszonyainak ábrázolása is fő elemként jelent meg. Novák Csaba Zoltán előszavában viszont a román államépítés kerül a középpontba: az ő felfogása szerint ugyanis ennek stratégiája követelte meg az antidemokratikus, centralizációs és erőszakos módszereket. A könyvbemutatón ehhez Novák Csaba Zoltán azt tette hozzá, hogy Ceauşescu 1965-ben kezdte el megszilárdítani hatalmát, s ez a folyamat 1971-re teljesedett ki. A romániai magyarság szempontjából ez a korszakhatár a hetvenes évek közepére tolódott ki – hívta fel a figyelmet.
A 119 dokumentumot közlő, a csíkszeredai Pro-Print Kiadó gondozásában megjelent könyvről Bárdi Nándor elmondta még, hogy a központosító törekvések útjában állt az „erdélyi város” polgári világa és a nem román nemzetiségű csoportok. A Maros Magyar Autonóm Tartományt 1968-ra felszámolták, és ugyanebben az évben Ceauşescu nem fogadta el a kisebbségek jogállását taglaló statútumot és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó terveket. Mindeközben a hatvanas években még „erőteljes, ravasz és pragmatikus politikus” Ceauşescu megpróbált kiegyezni minden társadalmi csoport, így a kisebbségek elitjével is, az erdélyi katolikus egyházzal azonban nem tudott – jegyezte meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Látogatottsági adatok