2011. február 14., 09:572011. február 14., 09:57
A kötet budapesti bemutatóján pénteken Bárdi Nándor történész elmondta, a hatvanas évek második felének és a hetvenes évek első felének Romániájáról magyarul eddig csak magyar diplomáciai forrásokból jelent meg válogatás.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kisebbségkutató Intézetének munkatársa elmondta, hogy Novák Csaba Zoltánnak a kötet elején olvasható tanulmánya szemléletében is újdonsággal szolgál az olvasónak. Mint emlékeztetett, a Nicolae Ceauşescu által vezetett Romániáról szólva korábban főként a román nemzet hatalmi túlsúlya, az „etnokratikus ideológia” volt hangsúlyos a történeti feldolgozásokban csakúgy, mint ahogy a diktatúra viszonyainak ábrázolása is fő elemként jelent meg. Novák Csaba Zoltán előszavában viszont a román államépítés kerül a középpontba: az ő felfogása szerint ugyanis ennek stratégiája követelte meg az antidemokratikus, centralizációs és erőszakos módszereket. A könyvbemutatón ehhez Novák Csaba Zoltán azt tette hozzá, hogy Ceauşescu 1965-ben kezdte el megszilárdítani hatalmát, s ez a folyamat 1971-re teljesedett ki. A romániai magyarság szempontjából ez a korszakhatár a hetvenes évek közepére tolódott ki – hívta fel a figyelmet.
A 119 dokumentumot közlő, a csíkszeredai Pro-Print Kiadó gondozásában megjelent könyvről Bárdi Nándor elmondta még, hogy a központosító törekvések útjában állt az „erdélyi város” polgári világa és a nem román nemzetiségű csoportok. A Maros Magyar Autonóm Tartományt 1968-ra felszámolták, és ugyanebben az évben Ceauşescu nem fogadta el a kisebbségek jogállását taglaló statútumot és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó terveket. Mindeközben a hatvanas években még „erőteljes, ravasz és pragmatikus politikus” Ceauşescu megpróbált kiegyezni minden társadalmi csoport, így a kisebbségek elitjével is, az erdélyi katolikus egyházzal azonban nem tudott – jegyezte meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok