Caragiale Zűrzavaros éjszaka című művét állítja színpadra a budapesti Nemzeti Színház – a butaságról, hiúságról és felkapaszkodottságról szóló darabot a nagyváradi Szabó K. István állítja színpadra.
2013. október 17., 16:482013. október 17., 16:48
A rendező az MTI-nek elmondta, a 19. század végén született darab szerezője a legnagyobbnak tartott román drámaíró, akinek négy darabja – három komédia és egy tragédia – közül a Zűrzavaros éjszaka volt az első. A darab először megbukott, később azonban nagy siker lett, gyakran játsszák. Szabó K. István szólt arról, hogy a darab története viszonylag egyszerű, mégis óramű pontossággal működik. A butaságról szól, arról, hogy az ember mennyire hajlamos nem odafigyelni az evidens dolgokra, amikor elvakítja hiúsága.
Mint mondta, nem tanmeséről van szó, a darab a molière-i vígjáték és a feydeau-i bohózat közé ékelhető. Több fordítás közül Seprődi Kiss Attiláét választották – mondta el Szabó K. István, megjegyezve, hogy nehéz Caragialét fordítani specifikus nyelvezete miatt. Keveréknyelven, a külváros, a mahala nyelvén szólal meg a mű, és ez nehezen visszaadható egy másik nemzet nyelvén. Hozzátette: úgy érzi, ez a fordítás közelíti meg leginkább azt, amiről a szerző beszélni akart, és színeiben is tükrözi az eredetit. Szabó K. István, aki eddig csak román színészekkel dolgozott Caragiale-darabokon, elárulta: teljesen eltérő az, ahogyan a magyar színészek értelmezik a Caragiale-féle helyzeteket. A magyar színész sokkal racionálisabb, próbálja megfejteni a dolgok értelmét, ám ez esetben néha értelmen túli burleszkről van szó – fűzte hozzá.
Az előadásban a megcsalt férjet alakító Eperjes Károly elmondta: a kereskedő, akinek mindene megvan, szeretné megőrizni jó hírnevét, ebből fakad vaksága. Önelégültsége miatt épp arra nem féltékeny, akire a legjobban kellene. Hozzátette, az előadás megpróbál megmaradni az eredeti, különleges környezetben, de ez nem azt jelenti, hogy számunkra idegen maradna. A Gobbi Hilda Színpadon látható előadásban Eperjes Károly mellett Básti Juli, Söptei Andrea, Sinkó László, Kristán Attila, Rácz József és Schnell Ádám játszik, a díszlet és jelmez Cristina Milea, a zene Horváth Károly munkája.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
szóljon hozzá!