Kolozsvári színész, Molnár Levente is szerepel Nemes Jeles László Saul fia című filmjében, amely bekerült a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.
2015. április 16., 19:552015. április 16., 19:55
A magyarországi film 1944-ben játszódik, és az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Saul Ausländerről szól.
A Sonderkommandók a náci haláltáborokban javarészt zsidó foglyokból álló munkacsoportok voltak, tagjait arra kényszerítették, hogy összegyűjtsék és elégessék a meggyilkoltak holttestét. Molnár Levente a Krónikának elmondta: a filmben az egyik hőst, Ábrahámot alakítja.
A Sonderkommando néhány tagja éppen egy lázadást készít elő, amikor a főhős, Saul a halottak között felfedezi fia holttestét is. „Ekkor a sokáig tervezgetett akció is veszélybe kerül, hiszen Saul a fejébe veszi, hogy megadja fiának a végtisztességet, eltemeti őt, ami az adott körülmények között nem egyszerű. Az általam alakított Ábrahám a lázadás főszervezője, Saul jó barátja” – foglalta össze az alaptörténetet Molnár Levente.
A színész elmondta, hogy régóta érdekli a korszak, de nehéz, megterhelő volt számára a munka. „Ma sem értem, miként történhetett meg ez az egész, hogy mi, emberek, hogyan voltunk képesek véghez vinni ezt a szörnyűséget” – fogalmazott.
Nemcsak a téma miatt volt azonban megterhelő a munka, hiszen Molnár Leventének három hónap alatt 25 kilót kellett leadnia a szerep kedvéért, amit étrendváltoztatással és testmozgással ért el. A forgatás Budapesten, a Duna-parton, épített díszletek között zajlott, közben azonban a színész a Kolozsvári Állami Magyar színházban is rendszeresen fellépett, így rengetegszer megtette a Kolozsvár–Budapest- távot a forgatás idején. Ám, mint mondta, kutyájával együtt hősiesen állta a sarat.
A szereplehetőséggel egyébként a castingigazgató kereste meg, a próbafelvételek után pedig meg is kapta munkát. A szereplőválogatás csaknem másfél évig zajlott, a főbb szerepekben a magyarokon kívül német, amerikai, izraeli, lengyel, szlovák, illetve osztrák származású színészek is feltűnnek.
A film főszereplője a magyar származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Röhrig Géza. Molnár Levente elmondta: nagyon jó volt együtt dolgozni a rendezővel és a stábbal. A teljes alkotást egyébként még nem látta, csak részleteket belőle, és – bár egyelőre nem tudja, hogy a kolozsvári színházban alakított szerepei engedik-e – nagyon szeretne ott lenni a film cannes-i bemutatóján.
„Természetesen megnyerjük” – tette hozzá viccesen a színész. Nemes Jeles Lászlónak ez az első nagyjátékfilmje, magyar elsőfilmesek utoljára a hatvanas évek végén kerültek egyből a cannes-i versenybe (1967 – Tízezer nap, Kósa Ferenc; 1968 – Feldobott kő, Sára Sándor). A Saul fia operatőre Erdély Mátyás volt, akinek ez már az ötödik jelenése a fesztiválon három Mundruczó-film (Johanna, Delta, Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv) és a mexikói Miss Bala után.
A 68. cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramját egyébként csütörtök délelőtt jelentették be, az Aranypálmáért többek között Gus Van Santtel, Paolo Sorrentinóval, Joachim Trierrel, és Todd Haynesszel verseng a magyar filmes. Az Egy bizonyos nézőpontból (Un Certain Regard) nevű szekcióba egy román filmet, Corneliu Porumboiu Comoara című alkotását is meghívták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!