Balázs Imre József és Bányai Éva
Fotó: Bethlendi Tamás
Bányai Éva Fordulat-próza – Átmenetnarratívák a kortárs magyar irodalomban című kötetét mutatták a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten szombaton a Bulgakov kávéházban.
2017. május 14., 16:282017. május 14., 16:28
A szerzőt, aki irodalomkritikus, a Bukaresti Egyetem hungarológia tanszékének tanára, Balázs Imre József és Biró Annamária irodalomtörténész kérdezte a tanulmánykötetről. Bányai Éva túlnyomórészt Erdélyben élő vagy erdélyi származású kortárs prózaírók – többek közt Bodor Ádám, Láng Zsolt, Dragomán György, Tompa Andrea, Vida Gábor, Szabó Róbert Csaba, Bogdán László – műveiről értekezik a kötetben.
A mai magyar prózairodalom élvonalába tartozó szerzők alkotásait Bányai Éva már több kötetében vizsgálta, és míg korábban a térválasztás szerepét tanulmányozta a kortárs művekben, most inkább az időválasztást, amit persze nem lehet elválasztani a tértől – hangzott el a beszélgetésen.
„Ezeket a regényeket ilyen szempontból is tanulmányoztam, hiszen esetükben lényeges a geokulturális narratíva, ennek alapján feltérképezhetők és valamiképpen összeolvashatók" – fogalmazott Bányai Éva. Arra a felvetésre, hogy vannak-e ismétlődő fordulatok és sajátosságok, hasonló megoldások a kortárs művekben, a szerző kifejtette, akadnak olyan „vándorló történetek", aspektusok, amelyek mindenik, az 1989-es fordulatról szóló műben jelen vannak, ilyen például az iskola témája, a kommunizmus idejét idéző „csavaros borkán" vagy „elvették a villanyt"-szerű motívumok.
Bányai Éva úgy fogalmazott, kiemelt szempontrendszerként említendő a kamasz narrátor vagy a női perspektíva jelenléte ezekben a művekben. „A kamasz által elmesélt történés többszörösen is kisebbségi perspektívát villant fel, a diktatúra sajátosságát, amely nem veszi felnőttszámba az embereket" – tette hozzá. Szó esett arról is, hogy
Balázs Imre József kérdésére, hogy melyek a kedvenc művei, Bányai Éva azt felelte, természetesen nem könnyű kiemelni egyes regényeket, de megemlítette Bodor Ádám Verhovina madarai és Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regényét.
„A Verhovina madarai a történelmi fordulatok hátborzongatóan konkrét, ma is érezhető követkeményeit is felmutatja. A regény tematikailag és nyelvileg is erőteljesebb talán, mint a szerző korábbi regényei, mint például a Sinistra körzet vagy Az érsek látogatása. A Verhovina madarai a fordulaton túliságra összpontosít, erős látlelete a mai világnak" – mondta a szerző.
A „fordulaton túliság" kapcsán az is elhangzott, hogy a kortársak, akkor is, ha például Trianonról írnak, valamiképpen a mára reflektálnak, vagy arra, hogy
A vizsgált művekben ugyanakkor hangsúlyos szerepet kap az emlékezés, a történtektől való eltávolodás.
„Minden szerző valamiképpen önmaga történészévé válik, aki számára fontos az emlékezés és felejtés kettőssége. Az emlékezésgóc pedig viszonylagos, hiszen sokszor a semmibe vezet, máskor a semmiből térnek vissza az emlékek" – fejtette ki Bányai Éva. Hozzátette, a Fordulat-próza című kötetben főként a gyermeknarratíva, a másság, idegenség toposzai mentén vizsgálta az alkotásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!