Balázs Imre József és Bányai Éva
Fotó: Bethlendi Tamás
Bányai Éva Fordulat-próza – Átmenetnarratívák a kortárs magyar irodalomban című kötetét mutatták a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten szombaton a Bulgakov kávéházban.
2017. május 14., 16:282017. május 14., 16:28
A szerzőt, aki irodalomkritikus, a Bukaresti Egyetem hungarológia tanszékének tanára, Balázs Imre József és Biró Annamária irodalomtörténész kérdezte a tanulmánykötetről. Bányai Éva túlnyomórészt Erdélyben élő vagy erdélyi származású kortárs prózaírók – többek közt Bodor Ádám, Láng Zsolt, Dragomán György, Tompa Andrea, Vida Gábor, Szabó Róbert Csaba, Bogdán László – műveiről értekezik a kötetben.
A mai magyar prózairodalom élvonalába tartozó szerzők alkotásait Bányai Éva már több kötetében vizsgálta, és míg korábban a térválasztás szerepét tanulmányozta a kortárs művekben, most inkább az időválasztást, amit persze nem lehet elválasztani a tértől – hangzott el a beszélgetésen.
„Ezeket a regényeket ilyen szempontból is tanulmányoztam, hiszen esetükben lényeges a geokulturális narratíva, ennek alapján feltérképezhetők és valamiképpen összeolvashatók" – fogalmazott Bányai Éva. Arra a felvetésre, hogy vannak-e ismétlődő fordulatok és sajátosságok, hasonló megoldások a kortárs művekben, a szerző kifejtette, akadnak olyan „vándorló történetek", aspektusok, amelyek mindenik, az 1989-es fordulatról szóló műben jelen vannak, ilyen például az iskola témája, a kommunizmus idejét idéző „csavaros borkán" vagy „elvették a villanyt"-szerű motívumok.
Bányai Éva úgy fogalmazott, kiemelt szempontrendszerként említendő a kamasz narrátor vagy a női perspektíva jelenléte ezekben a művekben. „A kamasz által elmesélt történés többszörösen is kisebbségi perspektívát villant fel, a diktatúra sajátosságát, amely nem veszi felnőttszámba az embereket" – tette hozzá. Szó esett arról is, hogy
Balázs Imre József kérdésére, hogy melyek a kedvenc művei, Bányai Éva azt felelte, természetesen nem könnyű kiemelni egyes regényeket, de megemlítette Bodor Ádám Verhovina madarai és Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regényét.
„A Verhovina madarai a történelmi fordulatok hátborzongatóan konkrét, ma is érezhető követkeményeit is felmutatja. A regény tematikailag és nyelvileg is erőteljesebb talán, mint a szerző korábbi regényei, mint például a Sinistra körzet vagy Az érsek látogatása. A Verhovina madarai a fordulaton túliságra összpontosít, erős látlelete a mai világnak" – mondta a szerző.
A „fordulaton túliság" kapcsán az is elhangzott, hogy a kortársak, akkor is, ha például Trianonról írnak, valamiképpen a mára reflektálnak, vagy arra, hogy
A vizsgált művekben ugyanakkor hangsúlyos szerepet kap az emlékezés, a történtektől való eltávolodás.
„Minden szerző valamiképpen önmaga történészévé válik, aki számára fontos az emlékezés és felejtés kettőssége. Az emlékezésgóc pedig viszonylagos, hiszen sokszor a semmibe vezet, máskor a semmiből térnek vissza az emlékek" – fejtette ki Bányai Éva. Hozzátette, a Fordulat-próza című kötetben főként a gyermeknarratíva, a másság, idegenség toposzai mentén vizsgálta az alkotásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
November 20. és 27. között rendezik meg a Kolozsvári Opera Napokat, amely gazdag programmal várja a közönséget: kiállítás, könyvbemutató, gyerekeknek szóló beavató előadás, jazzkoncert és egy új gyermekopera ősbemutatója is szerepel a kínálatban.
Váta Lóránd UNITER- és Jászai Mari-díjas, sepsiszentgyörgyi születésű színművészt, aki immár 16 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, szerepmegformálásai kulisszatitkairól kérdeztük.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt évre emlékezve miniévadot szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház november 12. és 16. között, Showcase 2025 címmel.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!