Tárlavezetésekkel és előadással emlékeznek a 170 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály (1844–1900) világhírű magyar festőművészre a Magyar Nemzeti Galériában, Budapesten.
2014. február 17., 19:592014. február 17., 19:59
Csütörtökön és pénteken Gimesy Péter művészettörténész, szombaton Albrecht Zsófia művészettörténész vezetésével tekinthetik meg az érdeklődők Munkácsy alkotásait, vasárnap Munkácsy 170 címmel Bakó Zsuzsanna művészettörténész tart előadást. A tárlatvezetéseken a kiállításra váltott belépőjeggyel a részvétel ingyenes – közölte a kiállítóhely hétfőn.
Munkácsy Mihály a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere. Első fontos képe az Ásító inas, amely gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival jelezte a művész fejlődésének irányát. A világsikert meghozó Siralomház 1869-ben született, ezt követték más realista, népies képei: a Részeges férj hazatérése, a Tépéscsinálók, az Éjjeli csavargók, a Búcsúzkodás, a Köpülő asszony és a Zálogház. Párizsba költözése és Marches báró özvegyével kötött házassága után elfordult a kritikai realizmustól, és az eklektika felé tért el.
Milton című festménye a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét nyerte el, ezután születtek vallásos témájú vásznai: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Jézus-trilógiájának befejező darabját, az Ecce homót 1895-ben festette. Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki. A Sötét utca, a Rőzsehordó nő, a Poros út, a Séta az erdőben, a Tájkép folyóval barbizoni hatású, plein air képei festészetének egyik csúcsát jelentik. Honfoglalás-freskója az Országházban (1893) már akadémikus vonásokat mutat, a Sztrájk című képében pedig ismét visszatért plebejus korszakának realizmusához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!