Tárlavezetésekkel és előadással emlékeznek a 170 évvel ezelőtt született Munkácsy Mihály (1844–1900) világhírű magyar festőművészre a Magyar Nemzeti Galériában, Budapesten.
2014. február 17., 19:592014. február 17., 19:59
Csütörtökön és pénteken Gimesy Péter művészettörténész, szombaton Albrecht Zsófia művészettörténész vezetésével tekinthetik meg az érdeklődők Munkácsy alkotásait, vasárnap Munkácsy 170 címmel Bakó Zsuzsanna művészettörténész tart előadást. A tárlatvezetéseken a kiállításra váltott belépőjeggyel a részvétel ingyenes – közölte a kiállítóhely hétfőn.
Munkácsy Mihály a magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere. Első fontos képe az Ásító inas, amely gazdag lélekrajzával, világítási kontrasztjaival jelezte a művész fejlődésének irányát. A világsikert meghozó Siralomház 1869-ben született, ezt követték más realista, népies képei: a Részeges férj hazatérése, a Tépéscsinálók, az Éjjeli csavargók, a Búcsúzkodás, a Köpülő asszony és a Zálogház. Párizsba költözése és Marches báró özvegyével kötött házassága után elfordult a kritikai realizmustól, és az eklektika felé tért el.
Milton című festménye a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét nyerte el, ezután születtek vallásos témájú vásznai: a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Jézus-trilógiájának befejező darabját, az Ecce homót 1895-ben festette. Tájképstílusa az 1880-as években teljesedett ki. A Sötét utca, a Rőzsehordó nő, a Poros út, a Séta az erdőben, a Tájkép folyóval barbizoni hatású, plein air képei festészetének egyik csúcsát jelentik. Honfoglalás-freskója az Országházban (1893) már akadémikus vonásokat mutat, a Sztrájk című képében pedig ismét visszatért plebejus korszakának realizmusához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!