2008. november 25., 09:272008. november 25., 09:27
Csakhogy 1935-ben rengetegen születtek, ’56-ban egész évfolyam szerzett földrajz-földtan szakos diplomát Kolozsváron, a háromszéki gyerekeket is sokan tanították földrajzra az elmúlt fél évszázadban, írtak könyveket, tanulmányokat, de még a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak is több igazgatója volt az idők során. És az is igaztalanul kirekesztő állítás lenne, ha egyetlen személy nevéhez illesztenénk csupán a közösségéért folyamatosan tenni akaró jelzős szerkezetet. Mert az életrajzi-szakmai adatok ugyan fontos jelzőkövei egy élet kanyargásának, mögülük azonban csak itt-ott sejlik elő az ember. Aki a néhai Kónya Ádám volt.
Például a rövidnadrágos-bakancsos tanár, akinek nyomában nemzedékek kígyóztak a hegyi ösvényeken történelmi emlékeink vagy honos gombafajtáink megismerése felé. Ezek az ismeretszerző expedíciók ezrek számára világították meg a használható, az alkalmazható tudás elsődlegességét. Kónya Ádám polihisztori tudástengeréhez kövek, épületoromzatok, hegycsúcsok és források, vagy a Székely Nemzeti Tanács jelképévé intézményesült aranysávos-kék lobogó szolgáltak szemléltető eszközként, környezetünk, mindennapjaink ténylegesen vagy szimbolikusan élő elemei.
Mindannyiunk kényelmetlen, kérlelhetetlen lelkiismereteként élt közöttünk. A Székely Nemzeti Múzeum „önkényes” névvisszaadójaként történelmet írt. Látványosan tiltakozott, ha kellett hozzá nem értő módon elvégzett városképmunkálatok ellen. Nem tétovázott egyértelműsíteni politikai nézeteit egy olyan korban, amikor a hivatalos kurzushoz való kritikus viszonyát sokan és szívesen bélyegezték öregember rigolyájaként. Pedig csak a gondolkodó, s ezáltal közössége iránt felelősséggel viseltető ember figyelmeztető, példát mutató hite lobogott, szárnyalt akkor is, ha botjára támaszkodva beszélgetett a Híd utca lakóival.
Kónya Ádám halálával Erdély egyik utolsó emblematikus személyisége lépett át az örökkévalóságba. És mi már soha nem fogjuk megtudni, mit veszítettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok