2008. november 25., 09:272008. november 25., 09:27
Csakhogy 1935-ben rengetegen születtek, ’56-ban egész évfolyam szerzett földrajz-földtan szakos diplomát Kolozsváron, a háromszéki gyerekeket is sokan tanították földrajzra az elmúlt fél évszázadban, írtak könyveket, tanulmányokat, de még a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak is több igazgatója volt az idők során. És az is igaztalanul kirekesztő állítás lenne, ha egyetlen személy nevéhez illesztenénk csupán a közösségéért folyamatosan tenni akaró jelzős szerkezetet. Mert az életrajzi-szakmai adatok ugyan fontos jelzőkövei egy élet kanyargásának, mögülük azonban csak itt-ott sejlik elő az ember. Aki a néhai Kónya Ádám volt.
Például a rövidnadrágos-bakancsos tanár, akinek nyomában nemzedékek kígyóztak a hegyi ösvényeken történelmi emlékeink vagy honos gombafajtáink megismerése felé. Ezek az ismeretszerző expedíciók ezrek számára világították meg a használható, az alkalmazható tudás elsődlegességét. Kónya Ádám polihisztori tudástengeréhez kövek, épületoromzatok, hegycsúcsok és források, vagy a Székely Nemzeti Tanács jelképévé intézményesült aranysávos-kék lobogó szolgáltak szemléltető eszközként, környezetünk, mindennapjaink ténylegesen vagy szimbolikusan élő elemei.
Mindannyiunk kényelmetlen, kérlelhetetlen lelkiismereteként élt közöttünk. A Székely Nemzeti Múzeum „önkényes” névvisszaadójaként történelmet írt. Látványosan tiltakozott, ha kellett hozzá nem értő módon elvégzett városképmunkálatok ellen. Nem tétovázott egyértelműsíteni politikai nézeteit egy olyan korban, amikor a hivatalos kurzushoz való kritikus viszonyát sokan és szívesen bélyegezték öregember rigolyájaként. Pedig csak a gondolkodó, s ezáltal közössége iránt felelősséggel viseltető ember figyelmeztető, példát mutató hite lobogott, szárnyalt akkor is, ha botjára támaszkodva beszélgetett a Híd utca lakóival.
Kónya Ádám halálával Erdély egyik utolsó emblematikus személyisége lépett át az örökkévalóságba. És mi már soha nem fogjuk megtudni, mit veszítettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok