Nemzeti lett a Keleti-Kárpátok Múzeuma.
Nemzeti múzeummá nyilvánították a tegnapi kormányülésen a sepsiszentgyörgyi Keleti-Kárpátok Múzeumát. A besorolás a jelentős állománnyal rendelkező, országosan és nemzetközileg elismert, a művelődésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó intézményeket illeti meg.
„A sepsiszentgyörgyi múzeum megérdemelten került ebbe a besorolásba, hiszen tevékenységünk túllép Kovászna megye határain” – nyugtázta lapunknak Valeri Cavruc. Az igazgató szerint kutatást folytatnak az ország több pontján, továbbá Moldova Köztárságban, Ukrajnában és Lengyelországban, de együttműködnek egy angol egyetemmel is. Cavruc szerint a kormány valójában visszaadta az intézménynek ezt a titulust, amelyet a tizenegy éve alapított intézmény már induláskor megkapott, és amelyet egy éve vontak meg tőle. „A nemzeti cím elnyerését a művelődésügyi minisztérium és a Román Múzeumok Egyesülete kezdeményezte. Természetesen engem is meghallgattak, és ismertettem az intézmény elmúlt tizenegy éves tevékenységét” – jelentette ki az igazgató. Lapunk az irányú érdeklődésére, hogy milyen kutatások vannak folyamatban, hány állandó kiállítása van, hány személyt foglalkoztat, és mekkora a múzeum látogatottsága, az igazgató más elfoglaltságára hivatkozva nem kívánt válaszolni. Jövő hétfőre ígérte, hogy részletes adatokkal szolgál a Keleti-Kárpátok Múzeuma elmúlt évekbeli tevékenységéről. A Hargita megyei kirendeltséggel is rendelkező intézményt 11 éve alapították sepsiszentgyörgyi, Gábor Áron utcai székházba tavaly költözhetett be. Korábban csak Csíkszeredában rendelkezett önálló épülettel, Sepsiszentgyörgyön egy ideig a prefektúra két termét használhatta, és tömbházlakásban is működött már. Az intézmény állományában mintegy 15 ezer leltári tárgyat, elsősorban régészeti és néprajzi anyagot tartanak nyilván. A Krónika információ szerint az intézmény jelentős logisztikai és anyagi háttérrel működik, munkatársai pedig kiemelt fizetésért dolgoznak. Az intézmény régészei végzik el évek óta a két megyében zajló mentőásatások legnagyobb részét is, a gyűjtemény jelentős hányadát az ezek során előkerült leletek képezik.
Régi, de másodosztályú
Sepsiszentgyörgy legnagyobb múzeuma, a 130 éves Székely Nemzeti Múzeumot regionális jelentőségű intézményként tartják nyilván, fenntartója a megyei önkormányzat. A Kós Károly tervezte főépületen kívül hozzá tartozik még a szentgyörgyi képtár, valamint a csernátoni, baróti, kézdivásárhelyi és zabolai fiókintézmény, a hat helyszínen átlagosan 27 ezer látogató fordul meg évente. A múzeum állománya több százezer tárgyat foglal magába, 2002 óta a főépületben 80, a képtárban 60, a csernátoni tájmúzeumban 15, a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeumban pedig 25 állandó, illetve időszakos kiállítást rendeztek – tájékoztatott Vargha Mihály igazgató. Lapunk információi szerint a Székely Nemzeti Múzeum munkatársai közül többen is attól tartanak, hogy a magasabb besorolású múzeum vezetőségének esetleg beleszólása lehet a tevékenységükbe, és „elvándorolhatnak” a múzeum tárgyai. Márton Árpád, a román képviselőház kulturális bizottságának titkára azonban úgy vélekedett, ettől nincs miért tartani, hiszen a törvény ezt nem teszi lehetővé.
Kovács Zsolt, Rostás-Péter Emese
KERET Nemzeti jelentőségű a törcsvári gyűjtemény A Keleti-Kárpátok Múzeuma mellett nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánították tegnap a bukaresti Román Parasztmúzeumot és a Törcsvári Múzeumot is. A fővárosi múzeum tavaly ünnepelte alapításának 100. évfordulóját, és jelentős román tárgyi néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik. A törcsvári kastélyban működő múzeumban szintén található néprajzi anyag, de jelentős a történeti, könyvtörténeti részlege is. A nemzeti besorolást elnyert intézménynek helyet adó kastélyt azonban visszaszolgáltatták az örökösöknek, Habsburg Domokos pedig 60 millió euróért bocsátotta áruba. A Brassó Megyei Tanács egyelőre mérlegeli népszerű turisztikai látványosságnak számító épület megvásárlását.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.