Tar Mónika színművész egyszemélyes előadása Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Közelíteni szeretné a fiatal nemzedékekhez a ballada műfaját a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, amely Arany János balladái és népballadák összeállítása alapján mutatta be nemrég Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadását. Balázs Attila, a teátrum igazgatója a Krónikának kifejtette, az egyszemélyes produkcióban megjelenik számos, az emberi létezés fontos kérdéseit érintő tematika, például a férfi-nő viszony, a halál elfogadása, sőt a végzethez való bölcs viszonyulás.
2023. március 01., 08:472023. március 01., 08:47
Napnak húgával, ragyogó csillagval – ez a címe annak az előadásnak, amely Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Tar Mónika egyszemélyes előadását – amelyet Balázs Attila, a társulat igazgatója rendezett – az anyanyelv nemzetközi napja, február 21. alkalmából mutatták be, és a következő hetekben több ízben műsorára tűzi a színház.
„Tar Mónika színésznőnek még a pandémia előtt támadt az az ötlete, hogy balladákat jelenítsünk meg a színpadon, merthogy ez egyfajta hiány a palettán jelenleg. Sokféle előadásban halottunk már balladákat, de általában az úgynevezett pódiumműsorok keretébe. Az elképzelésünk az, hogy „lefordítsuk” a mai fiataloknak a ballada műfaját” – mondta el Balázs Attila.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
A temesvári magyar teátrum direktora lapunknak kifejtette, a ballada műfajától sokan idegenkednek, azért is, mert „szomorú”, ami a műfaj velejárója általában, de természetesen léteznek vígballadák is.
„Az a célunk, hogy különböző mai eszközökkel, animációval, zenével, koreográfiával, mozgással „lefordítsuk” a balladákat mai színházi nyelvezetre, és adaptáljuk. Érdekes, hogy a ballada műfaja alkalmas erre, úgymond engedékeny, nem annyira merev, mint ahogyan első látásra gondolnánk, mert nagyon drámai” – fejtette ki Balázs Attila. Hozzátette, nagyon sok lehetőséget rejteget, szabadságot ad az alkotóknak, hogy a balladai homályt ki lehessen tölteni. „Nagyon sok érdekes dologgal ki lehet »tölteni» ezt a fajta homályt.
Balázs Attila azt mondta, adja magát a ballada ehhez, de ugyanakkor ezeknek a színházi eszközöknek a párosítása is izgalmas, hozza ezt a fajta „maiságot”.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Arany János balladái, valamint népballadák is szerepelnek az előadásban. Balázs Attilát arról is kérdeztük, milyen szempontok szerint történt a válogatás. „Azt szerettük volna, hogy a válogatás széles skálát fedjen be, de nem is túl széleset, tehát egyfajta keresztmetszetét adjuk a balladáknak. Tematikák közül úgy válogattunk, hogy mi a balladákban kitapintható fontosabb téma itt ma nálunk. Bárki felállíthat fontossági sorrendet e tekintetben, mi azt szerettük volna, hogy az előadás legyen egy átfogó keresztmetszet” – fogalmazott Balázs Attila.
Ilyen a férfi-nő viszony, a halál elfogadásának témája, az a gondolat, hogy a halál az emberi élet része, ugyanakkor a végzet, tragédia elfogadásának témája, az ahhoz való bölcs viszonyulás.
A rendező azt is elmondta, a Napnak húgával, ragyogó csillagval című produkciót az elkövetkezőkben többször is műsorára tűzi a temesvári magyar társulat.
Nem hagyományos színházi közegben, hanem a temesvári Gyárvárosban vitte színre rendhagyó produkcióját a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. Az előadásról Borbély B. Emília színésznő beszélt a Krónikának.
Rendhagyó ősbemutatóval kezdi az évet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott című produkció Adrian Sitaru többszörösen díjazott film- és színházi rendező forgatókönyve nyomán készült, a produkciót ő rendezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!