Fotó: Pinti Attila
A Csík Zenekar egyik alapítója, névadója, Csík János úgy döntött, hogy 2025-től nem vesz részt a rendszerszintű együtt muzsikálásban – közölte az együttes.
2024. október 11., 11:532024. október 11., 11:53
„A hátralépésről szóló döntést Csík János maga hozta meg. Eddigi élete több mint felét a Csík Zenekar határozta meg. Nagyon hálás a csapatnak, amelyet vezethetett, és amely őt is megtartotta. Most azonban számot vetett fizikai teljesítőképességével, és úgy látja, hogy azt az intenzív munkát,
– áll a közleményben, amelyet a hirado.hu idézett.
Mint írták, Csík Jánosnak múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy csodálatos közös kulturális kincsünk, a népzene, múzeumok vitrinjei és porosodó lemezek helyett ma is elevenen lüktet koncertszínpadokon, táncházakban és még a Spotifyon is. Hozzátették: igazi barátként, szomorúan, de tudomásul vették a távozásról szóló döntést.
„Biztosak vagyunk abban, hogy a Csík Zenekar megmarad Csík Zenekarnak: azt a hagyományt viszi tovább, amelyet megteremtett és képviselt.
A kommüniké kitért arra, hogy Gál Tibor korábban a Felszállott a páva műsorában Az év legjobb férfihangja díját kapta, később pedig a Sarjú Bandával lépett fel. „Fiatal kora ellenére olyan tapasztalt és virtuóz muzsikusnak mutatja magát, akiben bízni tud a zenekar, és Szabó Attila mellett szívesen fogadja el prímásának is.”
Csík János azt mondta, irgalmatlanul nehéz volt ezt a döntést meghoznia, de be kellett látnia a realitásokat.
Egy percig sem volt kérdés számomra, hogy vigyék tovább a nevet is, és mindazt, ami ehhez a fantasztikus csapathoz kapcsolódik. Része voltunk egymás életének: sem a huszonkét évvel ezelőtti balesetet, sem a magánéleti viharokat nem tudtam volna úgy átvészelni, ha nincsenek mellettem. Hála van bennem, köszönet és drukkolás. Folytassátok, barátaim! Aztán úgyis zenélünk még együtt” – írta Csík János.
A prímás a következő hónapokban még a Csík Zenekarral muzsikál,
A 2013-ban Kossuth-díjjal elismert Csík Zenekar elsősorban azzal lett országosan ismert, hogy az autentikus népzenét magyar könnyűzenei feldolgozásokkal vegyíti.
Az együttes 1988-ban alakult Kecskeméten. A héttagú együttesben – Csík János (hegedű, ének) mellett Majorosi Marianna (ének), Barcza Zsolt (cimbalom), Bartók József (nagybőgő), Kunos Tamás (brácsa), Makó Péter (fúvósok) és Szabó Attila (hegedű) – Csík János és Kunos Tamás volt az alapítók között, utóbbi néhány év kihagyás után 2001 óta tagja ismét a zenekarnak, amelynek felállása 2008 óta volt változatlan.
A magyar népzenébe és a zenekar hangvételébe belesimuló verziók alapját azóta is Szabó Attila készíti, ezek a számok (elsősorban Kispálék Csillag vagy fecskéje és a Quimby Most múlik pontosan-ja) komoly népszerűséget hoztak a Csík Zenekar számára. A dal a miénk címmel 2019-ben megjelent lemezük a Locomotiv GT előtti tisztelgés. Legújabb albumuk Sose lesz vége címmel idén nyáron került a boltokba.
A Csík Zenekar közleménye teljes terjedelemben a zenekar weboldalán érhető el.
A dal a miénk címmel jelent meg a Csík Zenekar új lemeze, amelyen az 50 éves LGT együttes kilenc dalát dolgozták át a rájuk jellemző erős népzenei elemekkel átitatott hangzásvilággal. Az albumon végig együtt játszik a zenekar az LGT két legendás zenészével.
Erdélyi turnén lépett fel az alapításának harmincadik évfordulóját ünneplő Csík zenekar. Az együttes tagjai közül néggyel – Csík János (hegedű, ének), Kunos Tamás (brácsa), Majorosi Marianna (ének), Szabó Attila (hegedű, gitár) – a turné kolozsvári állomásán beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!