2009. január 12., 09:522009. január 12., 09:52
A Fehér György-díjas, valamint A Nagy Könyv című projektért a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Sipos Pál a Színházművészeti Egyetem visszatérő előadója: ez alkalommal az egyetem teatrológus diákjainak és a Beszéd és nyelv az előadásművészetekben magiszteri program hallgatóinak tartott szakmai előadásokat.
A népes közönség részvételével megtartott, csaknem kétórás találkozó fő témája a közszolgálati televíziózás volt.
Milyennek kell lennie egy közszolgálati televíziónak, mennyire felel meg az elvárásoknak a Magyar Televízió, szükség van-e a Duna Televízióra, miként növelhetné nézői számát a magyar elektronikus közszolgálati média, mi a különbség a magyarországi és a romániai közszolgálati, valamint kereskedelmi tévék kínálata, stílusa között – ezen kérdések mentén kaphatott képet a hallgatóság a közszolgálati televíziózásról.
„A köztelevíziót ma Magyarországon egyértelműen, és a világban is nagyon sok helyen a politika szeretné használni. Azt gondolja, hogy joga van ehhez, hiszen ő tartja el; ilyen értelemben a köz és önmaga közé egyenlőségjelet tesz” – ütötte le az alaphangot Sipos Pál tanár, főszerkesztő. Mint kiderült, egyetlen politikus döntötte el Magyarországon, hogy a tévénézők nem fizetnek tévéhasználati díjat, hanem a költségvetésből tartják el a Magyar Televíziót, valamint a Duna Tv-t. „A rendszerváltás előtt a televízió függetlenebb volt a politikától, mint ma” – mondta Sipos Pál, magyarázatként hozzátéve: arra utal, hogy 1989 előtt jelentős művészeti teljesítménye volt a Magyar Televíziónak; tévésorozatok, tévéjátékok, önálló produkciók születtek, ilyesmire most nincs pénz, lehetőség.
„A közszolgálat nem szinonimája annak, hogy dögunalom” – jelentette ki Sipos Pál kifejtve, hogy egyértelműen a szűkös költségvetés a hibás elsősorban azért, hogy olykor unalmas, nézhetetlen műsorok jellemzik a közszolgálati televíziózást. A Magyar Televízió kulturális főszerkesztője szerint egyetlen magyar közszolgálati tévére lenne szükség, amely több csatornán különböző műsorokat szolgáltatna. „Egyszer már valakinek ki kellene mondania, hogy erre így nincs szükség” – mondta a Duna Televízió kapcsán Sipos, hozzátéve: Erdélyben ma már több magyarországi műsor fogható.
Az utóbbi hat évben a lengyel állami televízió egyértelműen azt vállalta fel, hogy a nemzeti identitást ápolja, és erre a kormánytól évente 225 milliárd forintnak megfelelő összeget kap, míg a Magyar Televíziónak 20 milliárdból, a Duna Televíziónak 8 milliárd forintból kell fenntartania önmagát, tájékoztatta a hallgatóságot Sipos Pál. A főszerkesztő azt is sérelmezte, hogy bár a Magyar Televízió alkalmazottainak száma igen alacsony, mégis állandóan a leépítés veszélye fenyegeti.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.