2009. január 12., 09:522009. január 12., 09:52
A Fehér György-díjas, valamint A Nagy Könyv című projektért a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Sipos Pál a Színházművészeti Egyetem visszatérő előadója: ez alkalommal az egyetem teatrológus diákjainak és a Beszéd és nyelv az előadásművészetekben magiszteri program hallgatóinak tartott szakmai előadásokat.
A népes közönség részvételével megtartott, csaknem kétórás találkozó fő témája a közszolgálati televíziózás volt.
Milyennek kell lennie egy közszolgálati televíziónak, mennyire felel meg az elvárásoknak a Magyar Televízió, szükség van-e a Duna Televízióra, miként növelhetné nézői számát a magyar elektronikus közszolgálati média, mi a különbség a magyarországi és a romániai közszolgálati, valamint kereskedelmi tévék kínálata, stílusa között – ezen kérdések mentén kaphatott képet a hallgatóság a közszolgálati televíziózásról.
„A köztelevíziót ma Magyarországon egyértelműen, és a világban is nagyon sok helyen a politika szeretné használni. Azt gondolja, hogy joga van ehhez, hiszen ő tartja el; ilyen értelemben a köz és önmaga közé egyenlőségjelet tesz” – ütötte le az alaphangot Sipos Pál tanár, főszerkesztő. Mint kiderült, egyetlen politikus döntötte el Magyarországon, hogy a tévénézők nem fizetnek tévéhasználati díjat, hanem a költségvetésből tartják el a Magyar Televíziót, valamint a Duna Tv-t. „A rendszerváltás előtt a televízió függetlenebb volt a politikától, mint ma” – mondta Sipos Pál, magyarázatként hozzátéve: arra utal, hogy 1989 előtt jelentős művészeti teljesítménye volt a Magyar Televíziónak; tévésorozatok, tévéjátékok, önálló produkciók születtek, ilyesmire most nincs pénz, lehetőség.
„A közszolgálat nem szinonimája annak, hogy dögunalom” – jelentette ki Sipos Pál kifejtve, hogy egyértelműen a szűkös költségvetés a hibás elsősorban azért, hogy olykor unalmas, nézhetetlen műsorok jellemzik a közszolgálati televíziózást. A Magyar Televízió kulturális főszerkesztője szerint egyetlen magyar közszolgálati tévére lenne szükség, amely több csatornán különböző műsorokat szolgáltatna. „Egyszer már valakinek ki kellene mondania, hogy erre így nincs szükség” – mondta a Duna Televízió kapcsán Sipos, hozzátéve: Erdélyben ma már több magyarországi műsor fogható.
Az utóbbi hat évben a lengyel állami televízió egyértelműen azt vállalta fel, hogy a nemzeti identitást ápolja, és erre a kormánytól évente 225 milliárd forintnak megfelelő összeget kap, míg a Magyar Televíziónak 20 milliárdból, a Duna Televíziónak 8 milliárd forintból kell fenntartania önmagát, tájékoztatta a hallgatóságot Sipos Pál. A főszerkesztő azt is sérelmezte, hogy bár a Magyar Televízió alkalmazottainak száma igen alacsony, mégis állandóan a leépítés veszélye fenyegeti.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.