
Fotó: Bone Ewald
2010. augusztus 03., 09:522010. augusztus 03., 09:52
– Amikor bejelentették, hogy augusztus 18–22. között rendezik meg első alkalommal a Kolozsvári Magyar Napokat, még azt nyilatkozta: 80 százalékban kész a rendezvény programja. Most hol tartanak?
– Ha akkor 80 százaléknál tartottunk, akkor most 130 százalékról beszélhetünk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelentősen bővült a program. Több civil szervezet, intézmény csatlakozott azóta a rendezvényhez. Már lezártuk a programlistát. A szervezőcsapat a hangsúlyt ezentúl a technikai részletekre, az egyeztetésre kívánja fektetni.
– Milyen célközönséggel számolnak?
– A célközönségünk nem homogén, nyilvánvaló, hogy elsősorban a kolozsvári magyarságot kívánjuk megszólítani. Ugyanakkor üzenni kívánunk a Kolozsvárról elszármazottaknak, valamint a kincses városban tanuló diákságnak, akiket a vakációjukról vissza szeretnénk csábítani városunkba. Ez a három réteg jelenti számunkra tágabb értelemben a kolozsvári magyar közösséget. Amint többször hangsúlyoztuk, rendezvényünk elsődleges célja a közösségépítés, pontosabban a közösség újjáépítése. Egy olyan hiánypótló rendezvényt álmodtunk meg, amely életre szóló élményt nyújt valamennyi résztvevőnek. Középtávú célunk, hogy létrehozzunk egy erdélyi, sőt Kárpát-medencei szinten is reprezentatív kulturális seregszemlét, amely egyaránt megszólítja mind a magyarországi, mind az elcsatolt területek magyarságát.
– Milyen programokat terveznek?
– A program összeállításakor különös gondot fordítottunk arra, hogy lehetőség szerint minden társadalmi réteg, korosztály megtalálja a neki tetsző rendezvényeket. Nyilvánvalóan igyekeztünk a mércét magasra helyezni, azaz a programok kiválasztásában a minőségre helyeztük a hangsúlyt. Kiemelkednek a programok közül az esti koncertek és előadások. Fellép a Háromszék Táncegyüttes, a Beatrice, a kolozsvári Knock Out, a Kaláka együttes, a Hot Jazz Band, és nem utolsósorban a Kolozsvári Filharmónia húsztagú kamarazenekara a Vivaldi Négy évszak című hangversenyével, amely méltóképpen zárja majd a rendezvénysorozatot. Mindeddig titkolt meglepetésműsor volt az István, a király rockopera levetítése a Főtéren. Természetesen más programok is színesítik a palettát. Ezek közül kiemelném a gasztronómiai, borászati bemutatókat, az erdélyi és magyarországi könyvkiadók és múzeumok interaktív bemutatkozó standjait, az irodalmi, művészeti és tudományos beszélgetéseket, a képzőművészeti kiállításokat és a gyermek- és ifjúsági programokat, sportrendezvényeket.
– Lesz olyan program, amely a román anyanyelvű kolozsváriaknak is szól majd?
– Lesz néhány olyan program is, amely kimondottan a román célközönségnek szól. Ezek közül kiemelkedik az Erdélyi Magyar Írók Ligájával közösen szervezett irodalmi felolvasóest, amely a kortárs magyar költők románra fordított verseiből nyújt ízelítőt az érdeklődőknek. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, csak példaként említem meg, hogy nagy energiát fektettünk az anyagok kétnyelvű megjelenítésébe, sőt az István, a király rockoperát először vetítjük román felirattal. A rendezvényt szervező csapat tagjai a szöveg fordításán dolgoznak. Alapvetően a programjaink nagy része, a zene, a tánc mindenki számára érthető és élvezhető.
– Mennyire gördülékeny az együttműködés a város önkormányzatával?
– A puding próbája az evés. Eddig az RMDSZ-es tanácsosoknak és László Attila alpolgármester úrnak köszönhetően nagyjából zökkenőmentesen zajlottak a különböző engedélyeztetési, adminisztrációs eljárások. Ígéretünk van az alpolgármester úr részéről, hogy a rendezvényt a városi csendőrség biztosítja, és segítségünkre lesz a városi mentőszolgálat is.
– Összeállt már a rendezvénysorozat költségvetése? Honnan érkeznek a támogatások?
– A rendezvény költségvetésének eddig hozzávetőlegesen háromnegyede gyűlt össze. Sikerült megnyerni főtámogatónak a MOL Romániát és az OTP Bankot. Pályázati úton jelentős támogatást kaptunk a Szülőföld Alaptól, a Magyar Nemzeti Kulturális Alaptól, a Román Kulturális Alaptól, a Román Kulturális Minisztériumtól, valamint Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzatától, a kolozsvári polgármesteri hivataltól. Nem utolsósorban számos cég kisebb támogatással járult hozzá a rendezvény megszervezéséhez, kolozsvári, erdélyi és magyarországi cégek, gazdasági társaságok.
– Milyen akadályokba ütközött a Kolozsvári Magyar Napok megszervezése során?
– A rendezvény ötlete február végén született. Elsősorban az általános hitetlenkedés falát kellett áttörni, ez mondanom se kell, nem volt könnyű feladat, de mára örömmel jelenthetem, ez a fajta hozzáállás többnyire lelkesedésbe csapott át. Úgy érzem, a szervezőstáb a maximumot nyújtotta, a feladatok túlnyomó részét sikerült megoldanunk. A rendezvény jelentős hozadéka, hogy Kolozsváron soha nem látott civil összefogást eredményezett. A rendezvénysorozat sikeréhez már csak egyetlen dolog szükséges: a nagyszámú érdeklődő közönség. Ha ez a feltétel is teljesül, minden akadály elhárul az elől, hogy közösen, a jövőre nézve, a céljainknak megfelelő, kiemelkedő és nagy érdeklődésre számot tartó, éves rendezvénnyé váljon a Kolozsvári Magyar Napok.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.