
Fotó: Bone Ewald
2010. augusztus 03., 09:522010. augusztus 03., 09:52
– Amikor bejelentették, hogy augusztus 18–22. között rendezik meg első alkalommal a Kolozsvári Magyar Napokat, még azt nyilatkozta: 80 százalékban kész a rendezvény programja. Most hol tartanak?
– Ha akkor 80 százaléknál tartottunk, akkor most 130 százalékról beszélhetünk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jelentősen bővült a program. Több civil szervezet, intézmény csatlakozott azóta a rendezvényhez. Már lezártuk a programlistát. A szervezőcsapat a hangsúlyt ezentúl a technikai részletekre, az egyeztetésre kívánja fektetni.
– Milyen célközönséggel számolnak?
– A célközönségünk nem homogén, nyilvánvaló, hogy elsősorban a kolozsvári magyarságot kívánjuk megszólítani. Ugyanakkor üzenni kívánunk a Kolozsvárról elszármazottaknak, valamint a kincses városban tanuló diákságnak, akiket a vakációjukról vissza szeretnénk csábítani városunkba. Ez a három réteg jelenti számunkra tágabb értelemben a kolozsvári magyar közösséget. Amint többször hangsúlyoztuk, rendezvényünk elsődleges célja a közösségépítés, pontosabban a közösség újjáépítése. Egy olyan hiánypótló rendezvényt álmodtunk meg, amely életre szóló élményt nyújt valamennyi résztvevőnek. Középtávú célunk, hogy létrehozzunk egy erdélyi, sőt Kárpát-medencei szinten is reprezentatív kulturális seregszemlét, amely egyaránt megszólítja mind a magyarországi, mind az elcsatolt területek magyarságát.
– Milyen programokat terveznek?
– A program összeállításakor különös gondot fordítottunk arra, hogy lehetőség szerint minden társadalmi réteg, korosztály megtalálja a neki tetsző rendezvényeket. Nyilvánvalóan igyekeztünk a mércét magasra helyezni, azaz a programok kiválasztásában a minőségre helyeztük a hangsúlyt. Kiemelkednek a programok közül az esti koncertek és előadások. Fellép a Háromszék Táncegyüttes, a Beatrice, a kolozsvári Knock Out, a Kaláka együttes, a Hot Jazz Band, és nem utolsósorban a Kolozsvári Filharmónia húsztagú kamarazenekara a Vivaldi Négy évszak című hangversenyével, amely méltóképpen zárja majd a rendezvénysorozatot. Mindeddig titkolt meglepetésműsor volt az István, a király rockopera levetítése a Főtéren. Természetesen más programok is színesítik a palettát. Ezek közül kiemelném a gasztronómiai, borászati bemutatókat, az erdélyi és magyarországi könyvkiadók és múzeumok interaktív bemutatkozó standjait, az irodalmi, művészeti és tudományos beszélgetéseket, a képzőművészeti kiállításokat és a gyermek- és ifjúsági programokat, sportrendezvényeket.
– Lesz olyan program, amely a román anyanyelvű kolozsváriaknak is szól majd?
– Lesz néhány olyan program is, amely kimondottan a román célközönségnek szól. Ezek közül kiemelkedik az Erdélyi Magyar Írók Ligájával közösen szervezett irodalmi felolvasóest, amely a kortárs magyar költők románra fordított verseiből nyújt ízelítőt az érdeklődőknek. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, csak példaként említem meg, hogy nagy energiát fektettünk az anyagok kétnyelvű megjelenítésébe, sőt az István, a király rockoperát először vetítjük román felirattal. A rendezvényt szervező csapat tagjai a szöveg fordításán dolgoznak. Alapvetően a programjaink nagy része, a zene, a tánc mindenki számára érthető és élvezhető.
– Mennyire gördülékeny az együttműködés a város önkormányzatával?
– A puding próbája az evés. Eddig az RMDSZ-es tanácsosoknak és László Attila alpolgármester úrnak köszönhetően nagyjából zökkenőmentesen zajlottak a különböző engedélyeztetési, adminisztrációs eljárások. Ígéretünk van az alpolgármester úr részéről, hogy a rendezvényt a városi csendőrség biztosítja, és segítségünkre lesz a városi mentőszolgálat is.
– Összeállt már a rendezvénysorozat költségvetése? Honnan érkeznek a támogatások?
– A rendezvény költségvetésének eddig hozzávetőlegesen háromnegyede gyűlt össze. Sikerült megnyerni főtámogatónak a MOL Romániát és az OTP Bankot. Pályázati úton jelentős támogatást kaptunk a Szülőföld Alaptól, a Magyar Nemzeti Kulturális Alaptól, a Román Kulturális Alaptól, a Román Kulturális Minisztériumtól, valamint Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzatától, a kolozsvári polgármesteri hivataltól. Nem utolsósorban számos cég kisebb támogatással járult hozzá a rendezvény megszervezéséhez, kolozsvári, erdélyi és magyarországi cégek, gazdasági társaságok.
– Milyen akadályokba ütközött a Kolozsvári Magyar Napok megszervezése során?
– A rendezvény ötlete február végén született. Elsősorban az általános hitetlenkedés falát kellett áttörni, ez mondanom se kell, nem volt könnyű feladat, de mára örömmel jelenthetem, ez a fajta hozzáállás többnyire lelkesedésbe csapott át. Úgy érzem, a szervezőstáb a maximumot nyújtotta, a feladatok túlnyomó részét sikerült megoldanunk. A rendezvény jelentős hozadéka, hogy Kolozsváron soha nem látott civil összefogást eredményezett. A rendezvénysorozat sikeréhez már csak egyetlen dolog szükséges: a nagyszámú érdeklődő közönség. Ha ez a feltétel is teljesül, minden akadály elhárul az elől, hogy közösen, a jövőre nézve, a céljainknak megfelelő, kiemelkedő és nagy érdeklődésre számot tartó, éves rendezvénnyé váljon a Kolozsvári Magyar Napok.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.