
2011. április 08., 11:022011. április 08., 11:02
A film a minőségi szivarok, a rum és a salsa díszletei között a kubai szocializmus rejtett arcait keresi. Marossy Géza elárulta: következő munkája miatt Tunéziába utazik.
– A forgatások alkalmával a világ számos országában járt már. Sikerült összeszámolni, hogy pontosan hányban?
– Körülbelül 65 országban jártam, azért mondom csak hozzávetőlegesen, mert volt olyan hely, amely érkezésemkor még nem volt ország, aztán amikor eljöttem, ország lett belőle. Például Koszovó esetét említhetném, nem sokkal azután, hogy hazajöttem onnan, önálló ország lett.
– Utazásai során hol érezte magát a legjobban?
– Mindig itthon, Székelyudvarhelyen. Ritkán járok nyaralni, az utazásaimnak mindig jól meghatározott célja van, és ez a filmkészítés. Ha az otthonomat nem számítjuk, akkor talán Dél-Amerika az a hely, ahol nagyon jól éreztem magam, de az is befolyásol a döntésben, hogy ott többször jártam már, és sikerült jobban megismernem a vidéket. Szeretem Nyugat-Európát is, Németország legnagyobb területű tartománya, Bajorország különösen kedves számomra, nemcsak azért mert a világon mindenhol ismert a bajor sör kiváló minősége, hanem azért is, mert a hegyvidéki tartomány gazdag hagyományokkal rendelkezik.
– Hogyan választja ki a témákat a filmjeihez?
– Többnyire felkérésre utazom el a világ különböző pontjaira filmet készíteni, de volt már arra is példa, hogy saját magam találtam egy érdekes témát, beadtam egy pályázatot, amiben leírtam, hogy van egy érdekesség valahol, amit mindenképpen meg kell örökíteni, és eddig összejött. Mindig nyertem támogatást.
– Volt-e rá példa, hogy egy forgatás során konfliktusba keveredett az ottani hatóságokkal?
– Voltak helyek, ahol bizony félnünk kellett, ilyen volt Koszovó vagy Csernobil is, de például Kubában is nagyon kellett figyelnünk. Arra összpontosítok, hogy a film készüljön el, és ne belőlem legyen hős. Lehetett volna bajom, de időben visszaléptem, és elég pontosan, tervszerűen dolgoztunk ahhoz, hogy semmiféle atrocitás ne érjen. Ha van legalább egy helyi személy, akivel előzőleg fel tudjuk venni a kapcsolatot, és esetleg segít is, akkor sokkal egyszerűbb elindulni, kialakítani további kapcsolatokat. Amikor hosszabb időt töltünk el egy forgatási helyszínen, sokszor barátságok is szövődnek helyi lakosokkal.
– Miről fog szólni a következő film?
– Most Észak-Afrikába, Tunéziába megyek. Operatőrként kértek fel egy ottani munkára. A tunéziai reklámok arról szólnak jelenleg, hogy az elmúlt időszak zavargásai ellenére sincs baj, a turisták bátran mehetnek oda nyaralni. Ma utazunk a stábbal, megpróbáljuk kideríteni, hogy ez valóban így van-e.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!