Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 11., 10:302009. március 11., 10:30
Első kolozsvári egyéni kiállításán, amely március 24-éig tekinthető meg, az elmúlt évben készült műveit mutatja be. „A Mátyás-ház esetében a helyszínnek is jelentősége van, hiszen a magyarság számára nagyon fontos épületről beszélünk. Ha egy magyar művész állít ki a Mátyás-házban, az világok közötti játék.
Kihívás, mikor egy ilyen térbe kortárs dolgot kell behozni” – vélekedett Berszán Zsolt, aki a tárlat elrendezése során is törekedett arra, hogy ezt a dimenziók közti átjárhatóságot a térben megjelenítse: két műalkotás készült kifejezetten erre az alkalomra, és a szokásostól eltérően nem kizárólag a galéria falai, hanem a padló is kiállítótérként szolgál.
„Mikor ezeket a munkákat a földre fektettem, a sírkövekre asszociáltam, hiszen régen ezeket is reliefekkel díszítették” – mondta el a művész. A térbe is átterjeszkedő, a szobrászat határán álló képek tematikus egységet alkotnak, a kiállítás a halál gondolata körül forog. A művek többségénél nagy szerepe van a megvilágításnak: a fekete festék és szurok az alumíniumon megtörő fénnyel alkot kontrasztot.
„Tulajdonképpen a környezet is alakítja a festményeket. A Bulgakov Kávézóban kiállított egyik képem például teljesen elszíneződött a cigarettafüsttől, de nem bánom: a műhöz így mások is hozzátettek valamit. Ha egyszer továbbviszem, akkor már része lesz ez a színváltozás, de akár a füstszag is” – mondta a képzőművész.
Berszán Zsolt jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem doktorandusa, és ő szerkeszti az évente kétszer megjelenő, Bázis című képzőművészeti folyóiratot is. „Rengeteg önzetlen segítséget kaptam, például Bogdan Iacobtól, Kurka Árpádtól: mindenki ingyen dolgozik a lapon.
A Bázis a kolozsvári és a bukaresti alkotókra összpontosít, így a romániai képzőművészeti életnek csak egy kisebb szeletét öleli fel. Ugyanakkor háromnyelvű, tehát nemzetközi is” – mondta Berszán Zsolt, aki szerint a lap az első lépést jelentheti egy európai kapcsolatrendszer létrehozására.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.