
Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 11., 10:302009. március 11., 10:30
Első kolozsvári egyéni kiállításán, amely március 24-éig tekinthető meg, az elmúlt évben készült műveit mutatja be. „A Mátyás-ház esetében a helyszínnek is jelentősége van, hiszen a magyarság számára nagyon fontos épületről beszélünk. Ha egy magyar művész állít ki a Mátyás-házban, az világok közötti játék.
Kihívás, mikor egy ilyen térbe kortárs dolgot kell behozni” – vélekedett Berszán Zsolt, aki a tárlat elrendezése során is törekedett arra, hogy ezt a dimenziók közti átjárhatóságot a térben megjelenítse: két műalkotás készült kifejezetten erre az alkalomra, és a szokásostól eltérően nem kizárólag a galéria falai, hanem a padló is kiállítótérként szolgál.
„Mikor ezeket a munkákat a földre fektettem, a sírkövekre asszociáltam, hiszen régen ezeket is reliefekkel díszítették” – mondta el a művész. A térbe is átterjeszkedő, a szobrászat határán álló képek tematikus egységet alkotnak, a kiállítás a halál gondolata körül forog. A művek többségénél nagy szerepe van a megvilágításnak: a fekete festék és szurok az alumíniumon megtörő fénnyel alkot kontrasztot.
„Tulajdonképpen a környezet is alakítja a festményeket. A Bulgakov Kávézóban kiállított egyik képem például teljesen elszíneződött a cigarettafüsttől, de nem bánom: a műhöz így mások is hozzátettek valamit. Ha egyszer továbbviszem, akkor már része lesz ez a színváltozás, de akár a füstszag is” – mondta a képzőművész.
Berszán Zsolt jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem doktorandusa, és ő szerkeszti az évente kétszer megjelenő, Bázis című képzőművészeti folyóiratot is. „Rengeteg önzetlen segítséget kaptam, például Bogdan Iacobtól, Kurka Árpádtól: mindenki ingyen dolgozik a lapon.
A Bázis a kolozsvári és a bukaresti alkotókra összpontosít, így a romániai képzőművészeti életnek csak egy kisebb szeletét öleli fel. Ugyanakkor háromnyelvű, tehát nemzetközi is” – mondta Berszán Zsolt, aki szerint a lap az első lépést jelentheti egy európai kapcsolatrendszer létrehozására.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.