
Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 11., 10:302009. március 11., 10:30
Első kolozsvári egyéni kiállításán, amely március 24-éig tekinthető meg, az elmúlt évben készült műveit mutatja be. „A Mátyás-ház esetében a helyszínnek is jelentősége van, hiszen a magyarság számára nagyon fontos épületről beszélünk. Ha egy magyar művész állít ki a Mátyás-házban, az világok közötti játék.
Kihívás, mikor egy ilyen térbe kortárs dolgot kell behozni” – vélekedett Berszán Zsolt, aki a tárlat elrendezése során is törekedett arra, hogy ezt a dimenziók közti átjárhatóságot a térben megjelenítse: két műalkotás készült kifejezetten erre az alkalomra, és a szokásostól eltérően nem kizárólag a galéria falai, hanem a padló is kiállítótérként szolgál.
„Mikor ezeket a munkákat a földre fektettem, a sírkövekre asszociáltam, hiszen régen ezeket is reliefekkel díszítették” – mondta el a művész. A térbe is átterjeszkedő, a szobrászat határán álló képek tematikus egységet alkotnak, a kiállítás a halál gondolata körül forog. A művek többségénél nagy szerepe van a megvilágításnak: a fekete festék és szurok az alumíniumon megtörő fénnyel alkot kontrasztot.
„Tulajdonképpen a környezet is alakítja a festményeket. A Bulgakov Kávézóban kiállított egyik képem például teljesen elszíneződött a cigarettafüsttől, de nem bánom: a műhöz így mások is hozzátettek valamit. Ha egyszer továbbviszem, akkor már része lesz ez a színváltozás, de akár a füstszag is” – mondta a képzőművész.
Berszán Zsolt jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem doktorandusa, és ő szerkeszti az évente kétszer megjelenő, Bázis című képzőművészeti folyóiratot is. „Rengeteg önzetlen segítséget kaptam, például Bogdan Iacobtól, Kurka Árpádtól: mindenki ingyen dolgozik a lapon.
A Bázis a kolozsvári és a bukaresti alkotókra összpontosít, így a romániai képzőművészeti életnek csak egy kisebb szeletét öleli fel. Ugyanakkor háromnyelvű, tehát nemzetközi is” – mondta Berszán Zsolt, aki szerint a lap az első lépést jelentheti egy európai kapcsolatrendszer létrehozására.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.