
Fotó: Gozner Gertrud
2009. március 11., 10:302009. március 11., 10:30
Első kolozsvári egyéni kiállításán, amely március 24-éig tekinthető meg, az elmúlt évben készült műveit mutatja be. „A Mátyás-ház esetében a helyszínnek is jelentősége van, hiszen a magyarság számára nagyon fontos épületről beszélünk. Ha egy magyar művész állít ki a Mátyás-házban, az világok közötti játék.
Kihívás, mikor egy ilyen térbe kortárs dolgot kell behozni” – vélekedett Berszán Zsolt, aki a tárlat elrendezése során is törekedett arra, hogy ezt a dimenziók közti átjárhatóságot a térben megjelenítse: két műalkotás készült kifejezetten erre az alkalomra, és a szokásostól eltérően nem kizárólag a galéria falai, hanem a padló is kiállítótérként szolgál.
„Mikor ezeket a munkákat a földre fektettem, a sírkövekre asszociáltam, hiszen régen ezeket is reliefekkel díszítették” – mondta el a művész. A térbe is átterjeszkedő, a szobrászat határán álló képek tematikus egységet alkotnak, a kiállítás a halál gondolata körül forog. A művek többségénél nagy szerepe van a megvilágításnak: a fekete festék és szurok az alumíniumon megtörő fénnyel alkot kontrasztot.
„Tulajdonképpen a környezet is alakítja a festményeket. A Bulgakov Kávézóban kiállított egyik képem például teljesen elszíneződött a cigarettafüsttől, de nem bánom: a műhöz így mások is hozzátettek valamit. Ha egyszer továbbviszem, akkor már része lesz ez a színváltozás, de akár a füstszag is” – mondta a képzőművész.
Berszán Zsolt jelenleg a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem doktorandusa, és ő szerkeszti az évente kétszer megjelenő, Bázis című képzőművészeti folyóiratot is. „Rengeteg önzetlen segítséget kaptam, például Bogdan Iacobtól, Kurka Árpádtól: mindenki ingyen dolgozik a lapon.
A Bázis a kolozsvári és a bukaresti alkotókra összpontosít, így a romániai képzőművészeti életnek csak egy kisebb szeletét öleli fel. Ugyanakkor háromnyelvű, tehát nemzetközi is” – mondta Berszán Zsolt, aki szerint a lap az első lépést jelentheti egy európai kapcsolatrendszer létrehozására.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.