Fotó: Krónika
2008. május 08., 00:002008. május 08., 00:00
Az 1913-ban játszódó történet a háború elõtti Budapest világát, társasági életét idézi színpadra. Lila ákác címû regényét 1919-ben írta Szép Ernõ, a magyar impresszionizmus mérföldköveként ismert mûvet néhány évvel késõbb színpadi változatra is átírta. Déry Tibor, majd Krúdy Gyula 1923-ban úgy említi a regényt, mint egy letûnt kor impressziókrónikáját. A regénynek több filmes adaptációja is ismert, az elsõ 1934-ben született Székely István rendezésében.
A színdarabban a békebeli idõk Budapestjén, egy késõ tavasztól kora õszig tartó szerelmi történetet követhetnek nyomon a nézõk, amelybõl öt kép villant fel a színpadon. Az elõadás interpretációs teret hagy a múltbéli és a jelenkori századelõ közötti párhuzam lehetõségének is. „Egy illúzióvesztéshez vezetõ, tragédiába torkolló modernizációs korszak kezdetét jeleníti meg a történet. Mivel szintén egy modernizációs idõszak kezdetén vagyunk most mi is, fontos visszatekinteni egy hasonló helyzetre” – fejtette ki Parászka Miklós rendezõ. Hozzátette, a mû alapmotívuma az emberiség örök problémája: a boldogságkeresés. És mint az elõadás kideríti, a boldogság fogalma akkor körvonalazódik legtisztábban, amikor már elmúlt. „A szerelem, a tavasz, az ifjúság mulandósága, az ehhez kapcsolt illúziók elvesztése a dráma kulcskérdése, keserû hangvételben jelenik meg benne a színház világának törékenysége” – fejtette ki a rendezõ.
A Lila ákácban Csacsinszky Palit Veress Albert, Tóth Manci táncosnõt Benedek Ágnes, Bizonyos nagyságos urat Giacomello Roberto alakítja, a további szerepekben Márdirosz Ágnes, Lung László Zsolt, Fülöp Zoltán, Lõrincz András Ernõ, Kosztándi Zsolt, Varga Sándor, Dálnoky Csilla, Zsigmond Éva Beáta, Bodea Tibor lép színpadra. A színmû dramaturgja Budaházi Attila, zenei munkatársa Köllõ Ferenc és Szabó Zsolt, a díszletet és a jelmezeket Kelemen Kata tervezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok