Fotó: Krónika
2008. május 08., 00:002008. május 08., 00:00
Az 1913-ban játszódó történet a háború elõtti Budapest világát, társasági életét idézi színpadra. Lila ákác címû regényét 1919-ben írta Szép Ernõ, a magyar impresszionizmus mérföldköveként ismert mûvet néhány évvel késõbb színpadi változatra is átírta. Déry Tibor, majd Krúdy Gyula 1923-ban úgy említi a regényt, mint egy letûnt kor impressziókrónikáját. A regénynek több filmes adaptációja is ismert, az elsõ 1934-ben született Székely István rendezésében.
A színdarabban a békebeli idõk Budapestjén, egy késõ tavasztól kora õszig tartó szerelmi történetet követhetnek nyomon a nézõk, amelybõl öt kép villant fel a színpadon. Az elõadás interpretációs teret hagy a múltbéli és a jelenkori századelõ közötti párhuzam lehetõségének is. „Egy illúzióvesztéshez vezetõ, tragédiába torkolló modernizációs korszak kezdetét jeleníti meg a történet. Mivel szintén egy modernizációs idõszak kezdetén vagyunk most mi is, fontos visszatekinteni egy hasonló helyzetre” – fejtette ki Parászka Miklós rendezõ. Hozzátette, a mû alapmotívuma az emberiség örök problémája: a boldogságkeresés. És mint az elõadás kideríti, a boldogság fogalma akkor körvonalazódik legtisztábban, amikor már elmúlt. „A szerelem, a tavasz, az ifjúság mulandósága, az ehhez kapcsolt illúziók elvesztése a dráma kulcskérdése, keserû hangvételben jelenik meg benne a színház világának törékenysége” – fejtette ki a rendezõ.
A Lila ákácban Csacsinszky Palit Veress Albert, Tóth Manci táncosnõt Benedek Ágnes, Bizonyos nagyságos urat Giacomello Roberto alakítja, a további szerepekben Márdirosz Ágnes, Lung László Zsolt, Fülöp Zoltán, Lõrincz András Ernõ, Kosztándi Zsolt, Varga Sándor, Dálnoky Csilla, Zsigmond Éva Beáta, Bodea Tibor lép színpadra. A színmû dramaturgja Budaházi Attila, zenei munkatársa Köllõ Ferenc és Szabó Zsolt, a díszletet és a jelmezeket Kelemen Kata tervezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter szerint a szerzői jogi törvény tervezett módosítása nem csorbítja az alkotók érdekeit, sőt növelheti bevételeiket.
A világ nagy aukciósházaiban minden év novemberében–decemberében dollármilliókért cserélnek gazdát korunk legértékesebb műtárgyai. A világ legdrágább festménye Leonardo da Vinci Salvator Mundi című alkotása.
Aprószentek napja van vasárnap: azokra a gyermekekre emlékezik december 28-án a római katolikus egyház, akiket Jézus születése után öletett meg Heródes.
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Látogatottsági adatok