Fotó: Krónika
2008. május 08., 00:002008. május 08., 00:00
Az 1913-ban játszódó történet a háború elõtti Budapest világát, társasági életét idézi színpadra. Lila ákác címû regényét 1919-ben írta Szép Ernõ, a magyar impresszionizmus mérföldköveként ismert mûvet néhány évvel késõbb színpadi változatra is átírta. Déry Tibor, majd Krúdy Gyula 1923-ban úgy említi a regényt, mint egy letûnt kor impressziókrónikáját. A regénynek több filmes adaptációja is ismert, az elsõ 1934-ben született Székely István rendezésében.
A színdarabban a békebeli idõk Budapestjén, egy késõ tavasztól kora õszig tartó szerelmi történetet követhetnek nyomon a nézõk, amelybõl öt kép villant fel a színpadon. Az elõadás interpretációs teret hagy a múltbéli és a jelenkori századelõ közötti párhuzam lehetõségének is. „Egy illúzióvesztéshez vezetõ, tragédiába torkolló modernizációs korszak kezdetét jeleníti meg a történet. Mivel szintén egy modernizációs idõszak kezdetén vagyunk most mi is, fontos visszatekinteni egy hasonló helyzetre” – fejtette ki Parászka Miklós rendezõ. Hozzátette, a mû alapmotívuma az emberiség örök problémája: a boldogságkeresés. És mint az elõadás kideríti, a boldogság fogalma akkor körvonalazódik legtisztábban, amikor már elmúlt. „A szerelem, a tavasz, az ifjúság mulandósága, az ehhez kapcsolt illúziók elvesztése a dráma kulcskérdése, keserû hangvételben jelenik meg benne a színház világának törékenysége” – fejtette ki a rendezõ.
A Lila ákácban Csacsinszky Palit Veress Albert, Tóth Manci táncosnõt Benedek Ágnes, Bizonyos nagyságos urat Giacomello Roberto alakítja, a további szerepekben Márdirosz Ágnes, Lung László Zsolt, Fülöp Zoltán, Lõrincz András Ernõ, Kosztándi Zsolt, Varga Sándor, Dálnoky Csilla, Zsigmond Éva Beáta, Bodea Tibor lép színpadra. A színmû dramaturgja Budaházi Attila, zenei munkatársa Köllõ Ferenc és Szabó Zsolt, a díszletet és a jelmezeket Kelemen Kata tervezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok