Békebeli szerelmi história

Az 1913-ban játszódó történet a háború elõtti Budapest világát, társasági életét idézi színpadra. Lila ákác címû regényét 1919-ben írta Szép Ernõ, a magyar impresszionizmus mérföldköveként ismert mûvet  néhány évvel késõbb színpadi változatra is átírta. Déry Tibor, majd Krúdy Gyula 1923-ban úgy említi a regényt, mint egy letûnt kor impressziókrónikáját. A regénynek több filmes adaptációja is ismert, az elsõ 1934-ben született Székely István rendezésében.

A színdarabban a békebeli idõk Budapestjén, egy késõ tavasztól kora õszig tartó szerelmi történetet követhetnek nyomon a nézõk, amelybõl öt kép villant fel a színpadon. Az elõadás interpretációs teret hagy a múltbéli és a jelenkori századelõ közötti párhuzam lehetõségének is. „Egy illúzióvesztéshez vezetõ, tragédiába torkolló modernizációs korszak kezdetét jeleníti meg a történet.  Mivel szintén egy modernizációs idõszak kezdetén vagyunk most mi is, fontos visszatekinteni egy hasonló helyzetre” – fejtette ki Parászka Miklós rendezõ. Hozzátette, a mû alapmotívuma az emberiség örök problémája: a boldogságkeresés. És mint az elõadás kideríti, a boldogság fogalma akkor körvonalazódik legtisztábban, amikor már elmúlt. „A szerelem, a tavasz, az ifjúság mulandósága, az ehhez kapcsolt illúziók elvesztése a dráma kulcskérdése, keserû hangvételben jelenik meg benne a színház világának törékenysége” –  fejtette ki a rendezõ.

A Lila ákácban Csacsinszky Palit Veress Albert, Tóth Manci táncosnõt Benedek Ágnes, Bizonyos nagyságos urat Giacomello Roberto alakítja, a további szerepekben  Márdirosz Ágnes, Lung László Zsolt, Fülöp Zoltán, Lõrincz András Ernõ, Kosztándi Zsolt, Varga Sándor, Dálnoky Csilla, Zsigmond Éva Beáta, Bodea Tibor lép színpadra. A színmû dramaturgja Budaházi Attila, zenei munkatársa Köllõ Ferenc és Szabó Zsolt, a díszletet és a jelmezeket Kelemen Kata tervezte.