Fotó: Krónika
2008. május 08., 00:002008. május 08., 00:00
Az 1913-ban játszódó történet a háború elõtti Budapest világát, társasági életét idézi színpadra. Lila ákác címû regényét 1919-ben írta Szép Ernõ, a magyar impresszionizmus mérföldköveként ismert mûvet néhány évvel késõbb színpadi változatra is átírta. Déry Tibor, majd Krúdy Gyula 1923-ban úgy említi a regényt, mint egy letûnt kor impressziókrónikáját. A regénynek több filmes adaptációja is ismert, az elsõ 1934-ben született Székely István rendezésében.
A színdarabban a békebeli idõk Budapestjén, egy késõ tavasztól kora õszig tartó szerelmi történetet követhetnek nyomon a nézõk, amelybõl öt kép villant fel a színpadon. Az elõadás interpretációs teret hagy a múltbéli és a jelenkori századelõ közötti párhuzam lehetõségének is. „Egy illúzióvesztéshez vezetõ, tragédiába torkolló modernizációs korszak kezdetét jeleníti meg a történet. Mivel szintén egy modernizációs idõszak kezdetén vagyunk most mi is, fontos visszatekinteni egy hasonló helyzetre” – fejtette ki Parászka Miklós rendezõ. Hozzátette, a mû alapmotívuma az emberiség örök problémája: a boldogságkeresés. És mint az elõadás kideríti, a boldogság fogalma akkor körvonalazódik legtisztábban, amikor már elmúlt. „A szerelem, a tavasz, az ifjúság mulandósága, az ehhez kapcsolt illúziók elvesztése a dráma kulcskérdése, keserû hangvételben jelenik meg benne a színház világának törékenysége” – fejtette ki a rendezõ.
A Lila ákácban Csacsinszky Palit Veress Albert, Tóth Manci táncosnõt Benedek Ágnes, Bizonyos nagyságos urat Giacomello Roberto alakítja, a további szerepekben Márdirosz Ágnes, Lung László Zsolt, Fülöp Zoltán, Lõrincz András Ernõ, Kosztándi Zsolt, Varga Sándor, Dálnoky Csilla, Zsigmond Éva Beáta, Bodea Tibor lép színpadra. A színmû dramaturgja Budaházi Attila, zenei munkatársa Köllõ Ferenc és Szabó Zsolt, a díszletet és a jelmezeket Kelemen Kata tervezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok