A temesvári Opera tér is fontos helyszíne lesz a rendezvényeknek
Fotó: Orasul Timisoara/ Facebook
Több mint 2500 művész látogat el jövőre Temesvárra, amikor a bánsági város lesz Európa kulturális fővárosa – jelentették be a szervezők a hétfő este tartott, a jövő évi programot ismertető sajtóeseményen.
2022. december 13., 16:312022. december 13., 16:31
2022. december 13., 16:382022. december 13., 16:38
Elmondták, hogy a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt keretében jövőre mintegy 30 rendezvényt tartanak hetente, többek között 12 zenei fesztivál lesz, mely a barokk zenétől a rockzenéig több műfajt felölel. Újabb 15 színházi tematikájú fesztivállal is számolnak, ezek között cirkuszi rendezvényre számíthat a közönség, írta az Agerpres.
Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentése szerint a kulturális fővárosi címre való tekintettel az Opera tér is ünneplőbe öltözik, egy hatalmas függőkertet alakítanak itt ki. Az elöljáró elmondta, hogy több száz projekttel és rendezvénnyel számolnak, ezek közül sokat parkokban vagy iskolákban tartanak.
Orhan Pamuk világhírű török írót is várják 2023-ban Temesvárra
Fotó: Facebook/Orhan Pamuk
Az irodalmi rendezvényekhez hasonlóan nagy nevek érkeznek Temesvárra zenei téren is, olyan világhírű kórusok lépnek fel, mint a brüsszeli Singing Moellenbeek gyerekkórus, a manchesteri Chameleon Company táncosai, a neves Rimini Protokoll színházi projekt vagy a kölni és gerai filharmonikusok.
De a romániai kulturális és művészeti élet nagy nevei is ellátogatnak a Bánságba, mint a Cristian Măcelaru és Gabriel Bebeşelea neves karmesterek, Andrei Şerban színházi rendező vagy Adina Pintilie filmrendező, aki a velencei biennálén képviselte Romániát és a Touch Me Not című, rendhagyó filmje révén lett híres.
„Itt az ideje, hogy Temesvár története, innovációs képessége, sokszínűsége és bátorsága az ország határain túl is eljusson, ahol a nagy megbeszélések folynak Európa jövőjéről.
– hívta fel a figyelmet az Európa Kulturális Fővárosa címmel együtt járó lehetőségekre Facebook-bejegyzésében Dominic Fritz polgármester.
Mint ismeretes, Temesvár eredetileg 2021-ben lett volna Európa Kulturális Fővárosa, azonban a koronavírus-járvány és a helyi intézmények felkészületlensége miatt jövőre halasztották a projektet. A bánsági városban számos vita és botrány előzte meg az európai szintű rendezvénysorozatokra való felkészülést, a címre egyébként román részről Kolozsvár is pályázott, de a temesváriaké lett a nyertes projekt.
Lemondott tisztségéről Simona Neumann, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület ügyvezetője – közölte az Agerpres közszolgálati hírügynökség.
Újabb botrány árnyékolja be az Európa Kulturális Fővárosa projektet Temesváron, ahol az önkormányzat végleg szakítani akar a szervezéssel megbízott egyesülettel. A zsűri elnöke eközben beismerte: bánja, hogy nem Kolozsvárnak ítélte a címet.
Konkrét stratégiája van a Temesvár – Európa Kulturális Fővárosa projekt folytatására, amit a közösséggel és a magánszférával közösen valósítana meg – jelentette ki csütörtökön Dominic Fritz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!